A Balaton a karácsonyi stressz ellen is gyógyír lehet

A késő őszi erdőnek is megvan a maga hangulata, és nem is akármilyen

Balatonalmádi-Vörösberény környéke nem csak a Balaton miatt kiváló úti cél. Változatos túraútvonalakon lehet bejárni a vidéket, és olyan mesebeli helyeket fedezhetünk fel, mint a Malom-völgy, az Ember-szikla, a Remete-völgy, az Apáca fara vagy a Vödör-völgy. Vörösberény középkori filmbe illő református erődtemplomáról nem is beszélve.

Ahogy rövidülnek a nappalok, és a felhős-szottyos-ködös idő is beköszönt, az emberek többségét inkább az otthon melege és a bekuckózás vonzza, mint a csípős levegő vagy a kopár fák látványa. Pedig ha kifogunk egy néhány órás, napfényes „időablakot”, megéri túrabakancsot húzni, és kimozdulni a természetbe.

Egyrészt ilyenkor még a népszerű kirándulóhelyeken sincs tömeg, másrészt nincs nyugtatóbb annál, mint a fénypászmáktól sejtelmesen megvilágított erdőben sétálni a zörgő avarszőnyegen vagy a friss havon. Ráadásul a karácsonyi ajándékvadászat sokkját is remekül ellensúlyozhatjuk egy kellemes családi kirándulással a szabadban.

A késő őszi erdőnek is megvan a maga hangulata, és nem is akármilyen Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Fallal védett templom

A Balaton északi partján fekvő városok közül Almádi az egyik kedvencem. Több mint tíz éve járunk ide vissza családdal, barátokkal. Pont az a jó benne, hogy megmaradt balatoni kisvárosnak, amely nyáron sem túlzsúfolt, de télen sem teljesen kihalt.

Nem annyira puccos, mint Füred, és nem annyira turistás, mint Tihany.

Szép fekvésű és emberléptékű.

Több izgalmas túraútvonalon térképezhetjük fel a környékbeli hegyeket, völgyeket, nemcsak gyalog, de bringával is. A vörösberényi református erődtemplomot eddig csak autóból csodáltam meg, ezért a nem túl hosszú (12 kilométeres), ám annál változatosabbnak ígérkező körtúránkat ezúttal innen indítottuk. Aki autóval érkezik, a templom melletti ingyenes parkolóban hagyhatja a kocsit.

Balaton-parti sétány Almádiban, az elmaradhatatlan hattyúkkal Forrás: Turista Magazin/Joó Annamária

A kőfallal erődített templom kívülről is impozáns látványt nyújt. Ha be akarunk jutni, előre be kell jelentkeznünk e-mailben vagy telefonon. A különleges középkori hangulatot árasztó építmény eredetéről nem sokat tudunk, pontos építési dátumát nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy első okleveles említését 1290 körül találjuk, de valószínűleg jóval korábban épült.

Ma ez a Balaton-felvidék egyetlen épen maradt erődtemploma.

A régészeti leletek szerint a templomot valaha temető vette körül, amelyet később megszüntettek. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani, hogy a feltárások során az újkori sekrestye alatt megmaradt temetőrészen a sírokból 11–12. századi leletanyag került elő.

Vörösberény református erődtemplomát Szent Márton tiszteletére szentelték fel Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A román alapokon nyugvó, de a gótika stílusjegyeit is magán viselő templom az évszázadok során többször gazdát cserélt, hol a katolikusokhoz, hol a jezsuitákhoz, hol a reformátusokhoz tartozott, de volt török kézben is. Még a középkorban kéthajóssá bővítették. Erődítményszerű, vörös kőből emelt falát védelmi célból építették a reformátusok a 18. század közepén, egy korabeli okirat szerint a katolikusok ellen. 1789-es átépítésekor kapta barokk stílusú csehsüveg-boltozatát.

A templomkertbe két oromzatos kapun át lehet bejutni. Amikor belépünk a barokk boltozatos, hófehér falak közé,

nagyrészt a 18. századi állapot fogad bennünket,

melyet az 1967-es műemléki helyreállításkor nyert el a belső tér. Néhány eredeti falfestményrészlet is előkerült a felújításkor. De az úrasztalán, a szószéken és a Mózes-padon olyan széki mintázatú terítőket láthatunk, amelyeket az 1980-as években hímeztek az Almádiban működő kézimunkakör asszonyai.

Vörösberény középkori templomában barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Át a Malom-völgyön

A templomlátogatást követően nekivágtunk a zöld sáv jelzésnek, mely alig egy kilométer után kivezetett a vörösberényi házak közül, és máris a Malom-völgy hangulatos erdei ösvényén találtuk magunkat. A Sátor-hegy és Várhegy között húzódó völgy nevét az itt eredő, egykor bőséges vízhozamú Ferenc-forrás által táplált Berényi séden lévő malomról kapta.

A völgyszoros a vége felé tágas tisztássá alakul,

ahol tűzrakó hely és padok, asztalok várják a kirándulókat. Az egykor ide álmodott erdei focipályából mára egy rozsdás kapu maradt hírmondónak, a pályának kijelölt zöld területet pedig – a tetemes mennyiségű fekete földkupac tanúsága szerint – leginkább a vakondok látogatják.

A Malom-völgyi pihenőhely a Bagó-hegy, a Sátor-hegy és Várhegy háromszögében fekszik Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A Malom-völgyi erdei pihenőhelytől viszonylag meredek ösvény visz fel a Kő-hegy oldalában lévő Ember-sziklához. Miközben megemelkedett pulzussal kaptattunk felfelé, mellettünk egyre nagyobb és látványosabb sziklaképződmények jelezték, hogy nincs messze a cél. Alig tíz perc, és fent voltunk egy sziklakiszögellésen, ahonnan

gyönyörű kilátás nyílt a környező dombokra és Szentkirályszabadjára.

A látványtól kicsit el is akadt a lélegzetünk, főleg akkor, amikor átmentünk a szomszédos, az előzőnél jóval magasabban fekvő sziklaoromhoz, ahol még lenyűgözőbb panoráma fogadott. Itt már tudtam, hogy ezt a verőfényesen induló napot nem lehet elrontani. A sziklák között vezető utak akár gyerekkel is jól járhatók, de nem árt az óvatosság. Havas, jeges időben kevésbé ajánlott a sziklás, köves terep megmászása.

Kilátás a Kő-hegy oldalában lévő sziklaoromról, a háttérben Szentkirályszabdja Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

Az Ember-szikla elbújt előlünk

De akkor most melyik az Ember-szikla? A papíralapú térkép ugyan két sziklát is jelöl, de egyiket sem ezen a néven, illetve az okostelefonon a túraapp sem ad egyértelmű választ. Még szerencse, hogy találkoztunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival, akik éppen a közeljövőben megjelenő, Magyarországon hiánypótló földtani túratérképhez fotóztak helyszíneket, és kisegítettek információval.

Szerintük egyik sem, mert

az Ember-szikla lentebb van, valószínűleg már korábban elhaladtunk mellette,

csak nem vettük észre. Fotósuk, Korbély Barnabás, aki egyben a Nemzeti Park Igazgatóság Bakony–Balaton Geopark csoportjának vezetője is, megosztotta velünk a szikla fotóját. Tényleg nem rémlik, hogy ilyet láttunk volna, de legalább most már tudjuk, hogy a következő alkalommal mit kell keresnünk.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint ez az Ember-szikla Forrás: Turista Magazin/Korbély Barnabás

A sziklacsoportot elhagyva két úton is eljuthatunk a Remete-völgybe. Mindkettő látványos, de míg az egyik a zöldön megy tovább, és érinti az Apáca fara elnevezésű erdős részt, majd a Cseri-hegy lejtőjén vezet a Remete-forrásig, addig a másik remek bringaút, és a régi vasút nyomvonalán kanyarog a gyertyános-tölgyes Vödör-völgyön keresztül.

A Remete-forrás a közelben lévő padokkal és asztalokkal remek pihenőhelyül szolgál

a megfáradt túrázóknak. A forrás mellett látható vasúti töltést vörös kőből építették az 1900-as évek elején. Az egykori Alsóörs–Veszprém vasútvonal ma ipari műemlék.

A három helyen feltörő forrásból eredő Remete-patak hol a felszínen, hol a föld alatt halad a Balaton felé Forrás: Turista Magazin/Somogyvári D. György

A forrástól még mindig a zöld jelzést követve közel 800 méteres út után értük el ismét Balatonalmádi Vörösberény városrészét, ahonnan további három kilométeres gyaloglással jutottunk le a Balaton-partra, hogy a késő őszi nap melengető sugaraival és a magyar tenger látványával búcsúzzunk a várostól.

A túra útvonala Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin