Csizmár Gábor: Még várni kell az uniós bérszínvonalra

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter járt az [origo] Vendégszobájában. Olvasóink az elhelyezkedés nehézségeiról, a kényszervállalkozásokról, és a munkaerő-kölcsönzőkről faggatták a minisztert. A miniszter elmondta: egy évtizedet még várni kell az uniós bérszínvonalra.

Fotó: Fábián Évi

Nagyon nehéz elhelyezkedni pályakezdőként, van, hogy hónapokig, vagy akár fél évig tartó válogatást tartanak a cégek. Lehet ezt valamilyen módon szabályozni? Főleg a nagy cégek használják ki a kezdők kiszolgáltatottságát. (holmi:01)

Ha szabályozni nem is, de ösztönözni a munkáltatókat arra hogy pályakezdőt foglalkoztassanak, lehet. Október 1-től igen jelentős kedvezményt kapnak a pályakezdőt alkalmazó munkáltatók.

Olvastam egy cikkben, hogy a munkaáltatók sokallják a fiatal pályakezdők fizetési igényeit. Önnek mi erről a véleménye? (cool)

Én is sokallhatnám a menedzserek fizetéseit de nem teszem. Szerintem pályakezdőt alkalmazni annyit jelent, hogy friss erőt szabadítunk fel új tudást szerzünk meg, ezzel a rugalmasságunk, versenyképességünk is javulhat. A legjobban menő magyar cégek szisztematikusan alakalmaznak pályakezdőket és meglehetősen alacsony átlagéletkorral jellemezhetők.

Ön szerint ma Magyarországon mi számít hiányszakmának és mit tesznek hogy ez megváltozzon? (jean_luc)

Például nagy hiány van NC-CNC marósból vagy esztergályosból. A felnőttképzésben és az iskolarendszer képzésben a hiányszakmák oktatását külön is támogatni fogjuk.

Miért ilyen nehéz felvételt nyerni egy felnőttképző tanfolyamra? Decemberben szerettem volna angol tanfolyamra jelentkezni, de a felvételi esélyek a nullával voltak egyenlők. (VINIKO)

Fotó: Fábián Évi

Örvendetesen megnőtt az érdeklődés főleg az államilag támogatott nyelvi kurzusokra, bizonyára megérti, hogy a források nem korlátlanul állnak rendelkezésre. Több, mint 45 milliárd forintot biztosítunk az adófizetők pénzéből a felnőttképzési programokra annak érdekében, hogy a munkavállalók olyan szakképzettséget szerezzenek, amellyel el tudnak helyezkedni a munkáltatók pedig megtalálják a számukra fontos szakembert. Az angol nyelv ismerete nagyon fontos egy fontosabb azonban van, hogy ne legyen szakemberhiány, hiszen az visszafogja a gazdaság fejlődését így a források zömét a szakemberképzésre fordítjuk.

Miért nem csökkentik a felsőfokú képzésben résztvevők létszámát (hiszen túlképzés van számos szakon) és népszerűsítik a pályaválasztó gyerek körében a középfokú végzettségű szakmákat is, amelyekből hiány van? (monka_)

Saját pénzéből mindenki olyan képzésben veszt részt amilyenben akar. Nem hiszem , hogy korlátoznunk kellene. A népszerűsítést magam is fontosnak tartom. November végén nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy milyen szakmák iránt van nagy kereslet a munkaerőpiacon annak érdekében, hogy megkönnyítsük a pályaválasztást.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországon nagyon kevés ember hajlandó munka után költözni. Mi lesz azokkal a térségekkel, amelyekbe nem megy befektető, de az egekben van a munkanélküliség? (konga_05)

Mindenfajta mobilitást támogatni kell (földrajzi, szakmai, foglalkoztatási) , nem kell feltétlenül belenyugodni abba, hogy nehezen mozdulnak a munkavállalók. Nem feltétlenül kell költözni, elég, ha jól megszervezett és gyors a közlekedés. Ugyanakkor a kistérségi helyi szolgáltatások, a helyi szociális gazdaság, az önfoglalkoztatás, a távmunka mind-mind olyan lehetőség, amely a nehéz sorsú térségekben is munkahelyeket teremt. Ezekhez már ma is sok támogatást nyújtunk, de szükség van a helyi aktivitásra és innovációra is.