- A minap nem volt túl kedves veletek az egyik kereskedelmi rádió riportere. Nem zavar titeket, ha valaki nem érti, amit csináltok? (Szasszi)
- Megszoktuk, hogy nem ért mindenki. Nekik is szokatlan lehet, hogy valamit nem értenek.
- Úgy érzem, hogy a szövegetek egy kicsit a társadalom "mélypontjának" a paródiája. Nagyot tévedek? (bliccwomen)
- Nem tévedsz nagyot. Igazából a társadalom nem is találó kifejezés erre. Az emberé általában. De azért ne gondold, hogy ez annyira tudatos.
- A bátyám kábé két éve hallgattatta meg velem a zenéteket, és akkor nem tetszett, sőt! De azóta ti vagytok az egyetlen magyar kedvencem! (Szasszi)
- Hozzászoktál. Eleinte sokan vannak így vele. Az első három évben nekünk is szokni kellett.
- Mi a véleményetek a teljes széthullásról? (ascii)
- Buddha azt mondta, hogy csak az hullik szét teljesen, ami keletkezett.
- Mennyire motivál titeket a siker és a pénz? Van-e valami nagyszabású tervetek a jövőre nézve? (RanTom)
- Első a szórakozás. Arról nem nagyon álmodozunk, hogy a zenélésből éljünk. Azért olyan árat kellene fizetnünk, ami nem igazán tenne jót ennek az egésznek - ha netán így is dől a lé, hát nem állunk az útjába. De csak amíg azt csinálhatjuk, amihez kedvünk van. Sosem vállalnánk például diszkós fellépést. Inkább dolgozunk mellette.