Nagymértékben emelkednek a szemétdíjak a lerakók felének bezárása után - küldje el tapasztalatait a

Bezárt a hulladéklerakók fele. Hová viszik ezután a szemetet? Mennyivel növekszik a szállítási távolság? Nőnek-e a költségek? Szaporodnak-e az illegális lerakók? Írja meg Ön is, mit tapasztal!

2009. július 16-áig valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek a keletkező hulladék elhelyezésére modern technológiák alkalmazásával elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését - olvasható a KVVM közleményének elején. Valójában nem ennyire egyszerű a helyzet. A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) térképet készített, amelyen a tovább üzemelő lerakók láthatók, illetve azok, amelyeket még terveznek, építenek. A civil szervezet arra kéri az olvasókat, írják meg itt, hogy mi történik a lakóhelyük térségében a bezárásokkal kapcsolatban. Hová viszik ezután a szemetet? Mennyivel növekszik a szállítási távolság? Nőnek-e a költségek? Szaporodnak-e az illegális lerakók?

Jó tudni: a szemétdíj várhatóan komoly mértékben emelkedik. A zoldtars.blogol.hu oldalon sok egyéb hasznos információ mellett egy konkrét számítás is található, eszerint az átlagos háztartásokban lévő 110 literes kuka ürítési díja 27 000 Ft-ról több, mint 40 000 Ft-ra emelkedik

A Hulladék Munkaszövetség honlapján egyébként egy nagyobb lélegzetvételű írás is olvasható, amely civil szemszögből elemzi a történteket és a várható következményeket, illetve megoldásokat is javasol a fenntartható hulladékgazdálkodásra.

Évente 70-80 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon, ebből évi 4,5-4,8 millió tonna a települési szilárd hulladék. A cikk szerzője szerint kétséges, hogyha egészen mostanáig 150 lerakó működött, akkor a fele tényleg el fogja-e tudni látni ugyanazt a feladatot. Ha igen, akkor azonban kérdés, hogy miért volt szükség eddig ennyire? A jelenlegi szemétdíjrendszer egyébként a legkevésbé sem ösztönzi a lakosságot arra, hogy csökkentse - az uniós prioritásoknak megfelelően - a hulladékát. A szemétdíjat ugyanis kukára, annak űrtartalmára róják ki, nem a ténylegesen termelt hulladékmennyiségre.

A cikk szerint a második komoly probléma az illegális szemétlerakás intenzív terjedése, amivel nem csupán esztétikai probléma van, hanem nagyon gyakran éppen a nem vagy csak nagyon drágán befogadott veszélyes hulladékokat helyezik el így, illetve a kukába be nem férő elektronikai hulladékot, háztartási gépeket. Ezekből a veszélyes anyagok a csapadékkal bemosódnak a földbe, amit aztán a környező szántóföldek növényei felszívnak, mi pedig megesszük.

A cikkben foglaltak szerint egyértelműen a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás elősegítése. Évente fejenként 450-480 kg hulladékot termelünk, ami rengeteg. Ennek 30%-a szerves anyag, konyhai maradék, kerti zöldhulladék, ami komposztálható. A szelektív gyűjtés jelenleg mindössze a települési hulladék kb. 20%-ára ad megoldást. Külföldi tapasztalatok szerint a gyűjtőszigetes formában minden felvilágosító, és promóciós kampány ellenére is legfeljebb 30%-ra lehet ezt az arányt feltornázni. A házhoz menő szelektív gyűjtés azonban akár a hulladék 40-60%-ánál is lehetővé teszi az újrahasznosítást. Ezt célszerű kombinálni a csomagolások betétdíjassá tételével.

További részletek a Hulladék Munkaszövetség honlapján.

Ajánlat: a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos cikkeink