A komposztálódás a természetben magától lejátszódó folyamat, azonban abban a környezetben, amelyben mi élünk, erre általában sajnos nincs lehetőség, ezért nekünk kell cselekednünk. A komposztálás során keletkező komposzt (mesterséges humusz) nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz a növények számára, jelentősen javul általa a talaj állaga.
Figyeljünk arra, hogy árnyékos és jó vízelvezetésű területet válasszunk. Ha nincs túl nagy kertünk, vagy egyszerűen csak minél kisebb helyen szeretnénk ezt megvalósítani, a silós módszer a legmegfelelőbb számunkra: kis helyen egymásra rétegezve lehet elhelyezni a szerves hulladékot.
Amennyiben rendelkezünk elég hellyel, a legegyszerűbb megoldás, ha egy kisebb területet kijelölünk, és oda felhalmozzuk a hulladékot a talaj felszínére, amelyet akár körbe is keríthetünk magunk által készített komposztáló kerettel. Komposztálótartályokat és -kereteket például az alábbi helyekről szerezhetünk be: http://komposztalj.hu/beszerzes
Tipp: használt raklapokból is remek komposztálókeretet lehet készíteni.
A kertész tippje: a komposztálót lehetőleg minél távolabb helyezzük el a kerttől és a pázsittól, mert igen szeretik például a lótetűk és a giliszták!
Mi kerülhet a komposztba?
A konyhában és a háztartásban keletkező hulladékok közül az alábbiak komposztálhatóak:
Kertünkben keletkező komposztálható hulladékaink:
Ennek mind nem a kukában kell kikötnie
A faleveleket általában el szokták égetni; a két leggyakoribb indok erre az, hogy hirtelen nagy mennyiségben keletkeznek, illetve lassan bomlanak el, hosszú időre megtöltve a komposztálót. Ezért mindenképp fontos felhívni a figyelmet arra, hogy megkülönböztetünk könnyen- és nehezen lebomló faleveleket (amelyeket ha elégetünk, szennyezzük a levegőt!). Könnyen bomlanak le: juhar, éger, mogyoró, kőris, szilfa, fűzfa, hárs és a nyír levelei, ezeket nyugodtan tegyük a komposztálóba nagyobb mennyiség esetén is. Nehezen lebomló falevelek: dió, platán, bükk, nyárfa, gesztenye, tölgy. Elterjedt tévhit, hogy a diófa leveleiben növekedésgátló anyagok vannak, ezért azokat nem lehet komposztálni, azonban igazából ez az anyag a komposztálás során lebomlik. |
Mi nem kerülhet a komposztba?
Hulladékok, amiket semmiképpen ne komposztáljunk:
A hús, csont és az ételmaradékok olyan szerves háztartási hulladékok, amelyek ugyan komposztálhatóak lennének, azonban mégsem szerencsés, ha a többi anyag mellé tesszük, mert megjelenhetnek a különböző fertőzéseket terjesztő állatok.
A komposztálóba kerülő hulladékokat érdemes felaprítani, körülbelül 5 centis darabokra - ez történhet kézzel vagy géppel -, ezáltal meggyorsítjuk a bomlás folyamatát.
Fontos, hogy bizonyos időközönként összekeverjük a komposztot, ezzel elősegítjük a minél gyorsabb bomlást, így a jó minőségű humusz előbb áll a rendelkezésünkre. Amennyiben a gyűjtőnk megtelt, ideje alaposan átkevernünk, majd legközelebb 5-6 hét eltelte után ezt újból megismételnünk. Ha jobb minőségű komposztot szeretnénk, érdemes 6-8 hetente rendszeresen átrakni.
Érett, kiváló talajjavító komposztot kb. 8-12 hónap után kapunk.
A sötét színű humusszal ezek után szabadon feljavíthatjuk kertünk, illetve cserepes növényeink talaját, miközben évente mintegy 90kg/fő felhasználható hulladékkal csökkentettük kukánk tartalmát!
A humusztól
|
Forrás: Komposztálás a családban - gyakorlati útmutató
Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub
Korábbi cikkeink:
Komposzt-tea: vegyszermentes növényerősítő trükk a kiskertben
Dobd el a fűgyűjtőt! Ha rendszeresen nyírunk, nem kell összetakarítanunk a füvet
Komposztálni jó és könnyű! Tippek a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesülettől
Ajánlat: http://komposztalj.hu/ és http://www.szike.zpok.hu/