Hortay Olivér: Semmi nem utal arra, hogy Magyarországon benzin-, vagy dízelhiány alakulna ki

A Századvég Alapítvány energetikai szakértőjét, Hortay Olivért kérdeztük az olajembargó és a szankciók kapcsán.

888: Február 5-én lépett életbe az EU olajembargójának második fázisa, amely már az olajtermékekre is vonatkozik. Az elmúlt két hétben látszódott-e már a hatása?

Hortay Olivér: Az olajtermékekre vonatkozó embargó bevezetése óta még nem telt el elegendő idő ahhoz, hogy az intézkedést érdemben értékelni lehessen. Amiről már rendelkezésre állnak adatok, az az embargó előtti időszak. Januárban az európai üzemanyag-kereskedők próbáltak felkészülni az új helyzetre: a korábbi időszakhoz képest jóval nagyobb készletet halmoztak fel, így az Európai Unió behozatala is megnőtt, részben Oroszországból részben más – elsősorban ázsiai szereplőktől. A megnövekedett készletek miatt várhatóan az olajtermékek embargójának hatásai is időben késleltetve jelentkeznek majd.

888: Fennáll a lehetősége annak, hogy dízelhiány áll be az EU-ban?

Hortay Olivér: A lehetőség mindig fennáll, az energiarendszerek összetett, komplex hálózatok, ahol időről időre adódhatnak nemvárt nehézségek. Az olajtermékekre vonatkozó embargó várhatóan a legnagyobb kihívást valóban a gázolajpiacon okozza majd. Ezen a területen az Európai Unió korábban is jelentős mennyiségű importra szorult, mert a saját finomító kapacitásai nem képesek ellátni az igényeket. A legnagyobb beszállító korábban Oroszország volt, ezért nagy kérdés, hogy az EU milyen alternatív forrásokból lesz képes pótolni a kieső orosz gázolajat.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a helyettesítésre elsődlegesen ázsiai szereplőktől; Kínától, Indiától, valamint középtávon Közel-keleti szereplőktől, illetve Törökországtól kerülhet sor, ami egyrészt megkérdőjelezi a szankció értelmét, hiszen a kínai és indiai, vagy a török finomítókba is jelentős részben orosz eredetű nyersolaj érkezik.”

Másrészt előre vetíti az üzemanyagköltségek emelkedését is. Egyrészt azért, mert az Európai Unióban működő finomítók piaci pozíciója javul, így a finomítói árréseiket ezek az üzemek képesek lesznek magasan tartani. Másrészt azért, mert a nagyobb szállítási útvonalak megemelik a behozatal költségeit is. Kínától várhatóan drágábban lesz képes az EU gázolajat beszerezni, mint Oroszországtól. Ez az új helyzet szűkíti az Európai Unió mozgásterét, így az EU képessége abban a tekintetben, hogy az esetleges nem várt eseményeket a lehető legkisebb költségen, a lehető leggyorsabban kezelje, csökken. Olyan típusú üzemanyaghiányt, amit a fogyasztók közvetlenül érzékelnek tipikusan nem várt események okoznak, például: egy-egy finomító kiesése, vagy egy nagy keresleti sokkhatás. Az Európai Unió az olajembargó és a szűkülő források miatt nehezebben lesz képes kezelni az ilyen helyzeteket

888: Mi a helyzet nálunk? Magyarországon kell attól tartani, hogy nem lesz mivel tankolni a dízel autókat?

Hortay Olivér: Magyarország helyzete két szempontból kedvezőbbnek tekinthető más uniós tagállamokénál. Egyfelől Magyarország az olajembargó első fázisa alól, ami a nyersolaj behozatalra vonatkozott, mentességet kapott. Az olajembargó első fázisa kapcsán sikerült kiharcolni, hogy végül csak a tengeren érkező olajra vonatkozzon. Magyarország vezetéken keresztül szerzi be a nyersolajat, ami egyébként nemcsak hazánkra, de az egész régiónkra igaz.

Hazánk üzemanyagigényének nagyrészét a százhalombattai finomító látja el, ami körülbelül kétharmados arányban orosz nyersolajjal működik, aminek a módosítása idő- és költségigényes. A második ok, ami miatt hazánk – és a régió országai – valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, hogy az eredeti szabályozás ún. reexport tilalmat tartalmazott, ami azt jelenti, hogy az orosz nyersolajból bármilyen arányban előállított üzemanyagot nem lehetett volna másik európai országba exportálni. Ez azért probléma, mert az üzemanyagpiacok tipikusan regionálisjellegűek és az adott régióban lévő finomítók időről időre kisegítik egymást üzemanyaggal. Az eredeti szabályozáshoz képest sikerült azt kiharcolni, hogy az orosz nyersolaj felhasználásával előállított üzemanyagokat olyan arányban lehessen exportálni, amilyen arányban nem orosz nyersolajat tartalmaznak. Ez növeli a régiónk alkalmazkodóképességét, rugalmasságát. Ennek következményeképpen

egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy Magyarországon benzin-, vagy dízelhiánnyal kell szembesülnie a fogyasztóknak,

de fontos hozzátenni azt is, hogy Magyarország fenntartható ellátásához szükség van üzemanyagimportra is. Így az üzemanyagok várható drágulása a magyar árakba is begyűrűzhet majd; az embargó következményei alól hazánk nem tudja teljes egészében kivonni magát.

888: Az orosz olajtermékekre kivetetett ársapka kapcsán Ursula von der Leyen úgy nyilatkozott: „meg kell fosztanunk Oroszországot azoktól az eszközöktől, amelyekkel háborút folytat Ukrajna ellen". Mit gondol, az olajársapka tényleg visszaszorítja Oroszország nyereségét, vagy ez is csak egy újabb öngól, amit az EU rúgott saját magának?

Hortay Olivér: Az ársapka – közgazdász zsargonnal – nem effektív, azaz az orosz nyersolaj értékesítési ára nem éri el az Európai Unió és a G7 országok által bevezetett olajársapka mértékét. Ezért az intézkedés nem kényszerítette arra Oroszországot, hogy jelentős mértékben csökkentse a kitermelését, ami a globális olajpiac stabilitása szempontjából kedvező fejlemény, így csak enyhébb áremelkedés volt tapasztalható az elmúlt hónapokban. Másfelől viszont lehetőséget biztosít Oroszországnak arra, hogy olyan ütemben álljon át új partnerekre – hiszen az ársapka elsősorban olyan nyugati vállalatokat érint, amelyek részt vesznek a nyersolaj-kereskedelemben – amilyen ütemben tud. Ez már látható.

Oroszország jelentős mértékben növelte a saját olajszállító flottáját, a korábban nyugati cégek által végzett biztosítási tevékenységet egyre nagyobb arányban újonnan alapított közel-keleti, ázsiai vállalatok látják el. Úgy látszik, hogy az olajárplafon abban a tekintetben hatástalan, hogy az orosz értékesítések volumenét és Oroszország árbevételét érdemben nem befolyásolta. A következmény mindössze az, hogy a globális olajkereskedelem kettészakad és két párhuzamos ellátási lánc alakul ki.

888: Az EU az atomenergia szankcionálását is kilátásba helyezte, milyen hatása lenne az Unióra és Magyarországra, ha életbe lépnek ezek a szankciók?

Hortay Olivér: Már az előző szankciós csomag tárgyalásakor is felmerült a nukleáris együttműködések tiltása. Akkor sikerült lesöpörni ezt az asztalról, a tagállamok nem fogadták el. Most a tizedik szankciós csomag kapcsán még intenzívebben előjött ennek az ötlete. Egyrészt az európai parlament elfogadott egy állásfoglalást, ami követeli az intézkedés bevezetését, másrészt az Európai Bizottság tisztségviselői több ízben úgy nyilatkoznak, hogy mindent megtesznek azért, hogy az bekerüljön az új szankciós csomagba. A nukleáris együttműködések tiltása egy észszerűtlen lépés lenne, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok sem terjesztette ki a tavaly tavasszal bevezetett teljes energiaembargóját a nukleáris együttműködésékre. Oroszország energiaexport árbevételének csak nagyon kis részét jelentik a fűtőelem értékesítésből származó bevételek.

Ugyanakkor az Egyesült Államok és Európa esetében is az atomerőművek jelentős részének a működéséhez szükség van orosz részvételre. Ha az intézkedést bevezetnék, akkor az az orosz bevételeket érdemben nem csökkentené, viszont az Európai Unióban súlyos ellátásbiztonsági kockázatokkal járna elsősorban az áramtermelés területén.”