Az üzletasszonynak nem kellett a vállalkozását a nulláról kezdeni, hiszen rendkívül jómódú családba született. A Green família rendelkezett a legnagyobb bálnavadász flottával egész Massachusetts államban. A pénz, mint eszköz már gyermekkorát is meghatározta, ugyanis míg más lányok babával játszottak az ifjú Hetty leltári jelentéseket és különböző pénzügyi dokumentumokat olvasott. 13 évesen pedig hivatalosan beszállt a családi vállalkozásba és könyvelőként dolgozott.
Házasodj okosan!
Édesapja váratlan halála után a család számos nehézséggel nézett szembe a hagyatékkal és a birtokokkal kapcsolatos jogi viszályok miatt. Henrietta tevékeny részt vállalt a pénzügyek kezelésben, így temérdek tapasztalatot szerzett és megalapozta jövőbeli karrierjét.
Édesapja volt munkatársai között felnőve pedig kitanulta a kereskedelem minden csínját-bínját. Ebben az időszakban hunyt el nagynénje is, aki kétmillió dollár értékű birtokot hagyott rá. Hetty azonban nem elégedett meg az örökölt vagyonnal és elhatározta, hogy megcsinálja a maga szerencséjét.
Az 1860-as évek elején megismerkedett Edward Henry bankárral, aki maga is milliomos volt, jól menő befektetéseinek hála. A házasság előtt azonban a nő ragaszkodott a vagyonjogi szerződés aláírásához,
melyben az esetleges válás esetén férje nem tarthatott volna igényt az üzletasszony pénzére és birtokaira.
Szerencsére a pár élete végéig együtt maradt és harmonikus házasságukat csak Edward növekvő pénzügyi problémái zavarták meg, hiszen ilyenkor a felesége vonakodott kölcsönt adni neki.
A Wall Street boszorkánya
Az asszonynak bőven volt miből gazdálkodni. Az iparosodó Egyesült Államok pedig tengernyi lehetőséget kínált a vállalkozó szellemű üzletembereknek, vagy adott esetben üzletasszonyoknak. Különösen New York városában bonyolított ingatlaneladásokból tett szert tekintélyes profitra, de jelentős mennyiségű kötvényt is vásárolt, amit később nagy haszonnal adott tovább. A vagyongyarapítás minden módját megragadta, a polgárháború ideje alatt az északi államokban rengeteg vészhelyzeti papírpénzt nyomtattak, melyet jellegzetes színe miatt csak zöldhasúnak neveztek.
Az évek során az értéke fokozatosan csökkent, ez viszont nem állította meg Hettyt, hogy minden fellelhető darabot megvásároljon belőle. Megérzése helyesnek bizonyult, hiszen az 1875-ös gazdasági válságnak köszönhetően a kormány a zöldhasúak eredeti értékét ismét aranyfedezettel biztosította.Busásan megtöbbszörözve így a rafinált hölgy vagyonát.
Központját a gazdasági centrumnak számító Wall Street-en rendezte be, de irodája volt az impozáns Broadwayn is.
Gazdagsága az életmódján nem állt arányban egymással, kifejezetten kedvelte az olcsó éttermeket, a ruházkodására sem szeretett sokat költeni, a járókelők akár napokig láthatták ugyanabban a ruhában.Férje halála után nem volt állandó lakhelye, különböző bérelt lakásai és szállodák között ingázott. Az adószedőket pedig szándékosan kerülte. Pénzspórolás céljából ugyanígy orvoshoz sem járt, habár éveken keresztül sérv kínozta.
A korszakban nemcsak a közvélemény, de a legközelebbi üzlettársai is elképesztően fukarként jellemezték. A visszaemlékezések alapján ezt a tulajdonságát apjától örökölte, aki már kiskorában azt sulykolta belé, hogy az életben semmi sincs ingyen, még a kedvesség sem.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.