Négy beszéd

Ukrán katonák gyalogolnak a Donyeck régió frontvonalához közeli támaszpontjuk felé vezető úton

Nemcsak az a kérdés, hogy mi történik a háborúban, hanem hogy mi lesz a háború után. De ehhez először is le kellene zárni a háborút. Szűk egy hét leforgása alatt négy fontos beszédre figyel Európa és a világ közvéleménye. A négyből egyet már hallottunk.

Tudjuk, hogy mit akar az európai béketábor, pontosabban annak egyetlen megmaradt képviselője. A magyar miniszterelnök a hétvégén arról beszélt, hogy a nyugat meghozott egy döntést, nem lokalizálta, hanem kiterjesztette, általánossá tette a háborút. Ennek pedig az a következménye, hogy mindenkit bele akar préselni a háborúba. Már nem csak azt akarja elérni, hogy mindenki foglaljon állást, hanem, hogy szálljon is be valamilyen módon, vegyen részt valamilyen formában a háborúban. A prés olyan erős, hogy el is fogyott a béketábor. Ma ott tartunk, hogy Európában egyedül mi, magyarok beszélünk békéről és arról, hogy azonnali tűzszünetre és a tárgyalások megkezdésére van szükség, mindenki más a háborút akarja folytatni. Csakhogy, aki abban bízik, hogy menedzselni tud egy háborút, az vagy a saját erejét becsüli túl, vagy a háború veszélyes természetével nem számol. Ezért sodródhat bele Európa bármelyik pillanatba a háborúba, úgyis mint fegyveres konfliktusba. Mi ezt el akarjuk kerülni, mi, magyarok ebből ki akarunk maradni.

Ez a béketábor álláspontja.

Holnap fog beszélni Vlagyimir Putyin. Azt nem tudjuk, hogy mit fog mondani. A szakértők szerint vagy semmit se fog mondani, vagy mégis csak mond valamit. Szóval, nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy mit mondott egy évvel ezelőtt és annak mi lett a következménye: az offenzíva elindítása. Ahogy azt is tudjuk, hogy másnap összeült az Állami Duma és jóváhagyták a Putyin által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelynek a függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte. Szóval, holnap fog beszélni Putyin és azt is tudjuk, hogy a következő napra újból összehívták a Dumát...

És beszélni fog Joe Biden is, aki ma Kijevbe látogatott, hogy elmondja mit is vár el Amerika Zelenszkijtől, majd Lengyelországba megy. Nem úgy tűnik, hogy a háború lezárását fogja bejelenteni, a hírek – éppen ellenkezőleg – újabb jelentős amerikai támogatás folyósításáról szólnak. A helyszín (Lengyelország) és az időpont (a háború első évfordulója) is szimbolikus. Lengyelországban, a háború első évfordulóján nagy valószínűséggel nem a békéről, hanem Oroszország legyőzéséről lehet csak beszélni. Ahogy azt Biden elnök tavaly áprilisi lengyel útjánál is tette, amikor nyíltan kimondta, hogy Putyin megbuktatására kell törekedni – igaz, később a Fehér Ház patyolatfehérre mosta az elnök szavait.

Pénteken pedig megszólal Kína, beszélni fog Hszi Csin-Ping. Új szereplő a színen. A háború egyéves évfordulóján a hírek szerint Hszi Csin-Ping békebeszédet fog mondani és egy rendezési tervvel áll majd elő. Fel lesz adva a labda. Talán nem véletlen, hogy a kínai külpolitika legfontosabb embere, Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Biztonságának igazgatója, aki a müncheni biztonsági konferencién arról beszélt, hogy az USA hisztérikus viselkedésével megsérti a nemzetközi normákat, ma Moszkvába érkezett, előtte pedig Budapesten járt, ahol magánvacsora keretében fogadta őt a magyar miniszterelnök.

A kör bezárult, de ez egy olyan kártyaasztal, ahol nyilván mi nem vagyunk játékosok, nekünk nem osztottak lapot. A nagyokon múlik minden, és addig jó, amíg mi kimaradunk – a háborúból.