Para a moldováknál és orosz csapatok Transznyisztriában

Georg Spöttle a 888-on!

Moszkva óva intette az ukránokat, hogy bevonuljanak Moldáviával határos „szakadár köztársaságba”, Transznyisztriába, azaz a Dnyeszter Menti Köztásrsaságba. A mini államot csak az Orosz Föderáció ismerte el és jó kapcsolatuknak az is része, hogy orosz békefenntartó katonák állomásozhatnak területén. Ez a jelenlegi, Nyugat-barát kisinyovi kormánynak fájó tény. Moldáviában a lakosság nagyon megosztott. Közel 50 százalékban oroszpárti, a népesség másik fele pedig inkább Brüsszel felé venné a politikai irányt.

Moszkva szerint az ukránok egy titkos akcióra készülnek. Az ukrán különleges erők és az Azov hadtest „eljátszana” egy Transznyisztriából Moldávia irányába történő orosz támadást és ezt követően lerohannák a nem egész félmilliós lakosságú államot. A moszkvai hadügyi tárca bejelentette, hogy azonnal reagálni fog az ukránok lépésére.

A moldáviai titkosszolgálat viszont már tavaly kiadott egy jelentést arról, hogy Oroszország inváziót készít elő Moldávia ellen. Az akciót valamikor január és április között akarják végrehajtani és Moszkva célja Transznyisztria és Moldova egyesítése. Ezzel az állítással Zelenszkij ukrán elnök is régóta riogatja a nemzetközi közvéleményt.

Jelen pillanatban az ukrán erőket leköti Bahmut (Artyemovszk) védelme és a lassan, de biztosan előre haladó orosz haderő a közel 1000 kilóméteres fronton. A Kreml láthatóan nem akarja felpörgetni a háborús gépezetet, hanem lépésről lépésre foglalja el a kisebb településeket és zárja be a gyűrűt Bahmut körül. Ezzel a taktikával kímélik a saját erőket, mivel minimalizálják a veszteségeket és „kivéreztetik” a NATO-tagállamokat mind anyagilag, mind fegyverek tekintetében. A legtöbb ország már a stratégiai készleteihez is hozzányúlt, hogy lőszereket és modern fegyvereket adjon Kijevnek.

A legmegdöbbentőbb nyilatkozata a német hadvezetésnek volt, amikor beismerték, hogy egy háború esetében mindössze két napra való lőszerkészletük lenne. Az európai lőszergyártás pedig a kínai alapanyagtól függ. Mivel Brüsszel Washington mellé állt a Kína ellenes retorikával elképzelhető, hogy Peking nem sürgeti a gyapotszármazék szállítását az őt kritizáló államoknak. Németország tanulhatott volna az ott fellépő gyógyszerhiányból. Mivel a német gyógyszeripar nagyrészét kihelyezték Kínába az olcsó termelés miatt, a lőszer és a technikai cikkek mellett ezen a téren is függenek Kínától. A Covid és az influenzajárvány alatt akut hiány lett lázcsillapítókból és antibiotikumokból.

Németországban fogy a pénz, mivel Berlin havi 500 millió eurót folyósít Kijevnek, hogy fenntartsák az államapparátus működését.

Mivel közben jönnek a segélyért folyamodó migránsok is a gondok hatványozódtak. Berlin legnagyobb migránsok lakta kerületében, Neuköllnben, bezárt a szociális hivatal két hétre mert elfogyott a kerület pénze. Ilyen helyzetben még tovább fokozni a háborús retorikát és további szankciókat sürgetni Oroszország, Kína és Irán ellen nem éppen bölcs döntés.

Az USA választói is kezdik megelégelni Biden pénzszórását. Joggal teszik fel a kérdést, hogy miért egy idegen állam határait védi és miért nem a saját országáét.

Az is visszatetsző volt a texasi és arizonai kormányzóknak, hogy két évig feléje sem nézett az ostrom alatt álló határnak. Most az oregoniak kérik számon, hogy miért nem az ottani vonatbalesetből adódó vegyi katasztrófával foglalkozik, helyette inkább Kijevben parádézik. Nem lesz egyszerű belemenni a jövőévi választásokba egy háborúval a vállán, ahogy a fiának, Hunter Bidennek a viselt dolgai sem növelték a népszerűségét.

Az „orosz medve" az erősek nyugalmával figyeli a demokratikus, felvilágosult, woke nyugatot, ahogy az száguld lefele a lejtőn.