Mikrohullámú fegyverek után nyomozott a CIA

Georg Spöttle a 888-on!

Az Egyesült Államok kormánya és a titkosszolgálatok nem találtak magyarázatot a rejtélyes „Havanna-szindróma” nevű betegségre, amelyben világszerte, 96 országban már 1500 amerikai diplomata és családtagjaik érintettek. A jelenségre először 2016-ban, Kubában lettek figyelmesek, onnan a névadás is. A nagykövetség dolgozóit fejfájás, szédülés és hányinger kezdte gyötörni. Néhányuknál kisebb agyi sérülést is kimutattak. A külügyminisztérium kiadta a parancsot, hogy a minimumra redukálják a követség alkalmazottainak a számát. Egy idő múlva azonban más országokban is hasonló esetekre lettek figyelmesek az amerikai külképviseleteken.

Az FBI és a CIA nyomozásba kezdtek, mivel azt gyanították, hogy egy új típusú energiafegyvert vetett be az egyik ellenséges ország. Mind az USA, mind a szovjetek kísérleteztek régebben mikrohullámú fegyverekkel, amelyek az emberi fülre és agyra hatnak, ám ezeket a kutatásokat a hidegháború vége felé berekesztették (legalábbis azt állítják). A fegyver ötlete még a második világháborúból ered, amikor a rádiólokátorok kezelői arról panaszkodtak, hogy fura hangokat hallanak a radarok 100 méteres körzetében. Mindkét nagyhatalom titokban kutatásokba kezdett ezen a téren, hiszen egy láthatatlan, ám hatékony fegyvert véltek a mikrohullámokban. A kísérletek a Mikrohullámú Hallás Jelenséget (Microwave Auditory Effect) célozták meg.

A mikrohullámok fegyverként történő használatát az USA-ban elsőként 1961-ben Allan H. Frey neurológus írta le. Ő részletes cikket közölt a „Journal of Applied Physiology” nevű lapban, amelyben bebizonyította, hogy az impulzusszerű, modulált mikrohullámú sugárzást a belső fülben található csiga körüli szövetek elnyelik. Eközben felhevülnek és a hő hatására kitágulnak. Ez a folyamat viszont nyomáshullámokat, vagyis hangot hoz létre. Tekintettel arra, hogy a jelenség koponyán belüli, így a környezetben lévők semmit nem hallanak. Frey azt is megállapította, hogy

a mikrohullámokat különböző zajoknak vagy a fejben érzett tűknek és tüskéknek lehet érezni.

Természetesen a Szovjetunióban is kísérleteztek mikrohullámú fegyverek létrehozásával. Szovjet tudósok is kimutatták, hogy a kísérleti személyek hallhatnak sípolást, búgást, kattogást, kopogást, valamint idegen tárgyakat érezhetnek a fejükben. A nagyhatalmaknál folytatott kutatások bebizonyították, hogy a moduláló jel változtatásával lehetséges szavak, kifejezések és hangok továbbítása. A moduláló jel paramétereitől függően a mikrohullámú sugárzás által keltett hang ingerelhet, kiválthat émelygést és hányást, valamint az ellenszegülés képességének gyengüléséhez, vagy eszméletvesztéshez is vezethet. Ezek hasonló tűnetek, mint amiket az amerikai diplomaták tapasztaltak magukon.

Az USA hét éven keresztül igyekezett kideríteni, hogy mi áll a jelenség mögött, ám most kénytelenek voltak beismerni, hogy

a nyomozás nem vezetett eredményre.

Annyit közöltek a sajtóval, hogy nem egy ellenséges állam különleges fegyvere áll a Havanna-szindróma mögött. Néhány esetben a klímában található kórokozók voltak a hányinger okozói, de egy követségen „elektroszmogot" és mágneses mezőt feltételeztek a fejfájások kiválójaként.

Ez megnyugtatta az orosz, a kínai és az észak-koreai kormányokat, mivel Washington első körben őket gyanúsította a Havanna-szindróma létrehozásával.