Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 1003. napjáról.
Oroszország egy új, közepes hatótávolságú rakétát tesztelt csütörtökön a Dnyipro városa elleni csapás során. Az orosz elnök "Oresnyiknek" (Mogyoró) nevezte a rakétát, és azt mondta, hogy a légvédelem nem tudná elpusztítani, mivel tízszeres hangsebességgel halad.
Ukrajna korábban azt mondta, hogy nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) alkalmazhattak Dnyipro ellen, de a Pentagon szerint ez egy kísérleti, közepes hatótávolságú fegyver (IRBM).
Katonai szakértők szerint épp a rendkívül nagy sebesség miatt nehéz időben azonosítani és elfogni az ilyen típusú rakétákat.
Matthew Savill, a Rusi Hadtudományi Intézet igazgatója szerint az orosz rakétáról rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a hatótávolsága eléri az 5500 km-t, vagyis nagyobb, mint a konfliktusban eddig használt Iskanderek. Használatának nincs óriási katonai jelentősége, de szimbolikusan annál fontosabb. Azt mutatja, hogy Oroszországnak szélesebb arzenálja van a különböző és nagyobb rakétákból, és kész további fejlesztésekre.
Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország nem sokkal a csapás előtt értesítette Washingtont, egy másik pedig azt mondta, hogy az Egyesült Államok tájékoztatta Kijevet és szövetségeseit, hogy készüljenek fel egy ilyen fegyver lehetséges bevetésére.
Oroszország a kísérleti ballisztikus rakéta mellett egy Kinzsal hiperszonikus rakétát és hét Kh-101 típusú cirkálórakétát is kilőtt, ezek közül hatot lelőttek - közölte az ukrán légierő. A légierő szerint a támadás Dnyipróban vállalatokat és kritikus infrastruktúrát célzott meg. A város a szovjet korszakban rakétagyártó központ volt. A régió kormányzója, Szerhij Liszak azt mondta, hogy a támadás megrongált egy ipari vállalkozást, és tüzet okozott. Két ember megsérült.
A becslések szerint Oroszország idén március óta több mint egymillió hordó olajjal látta el Észak-Koreát – derül ki az Open Source Centre nevű, brit székhelyű non-profit kutatócsoport műholdképelemzéséből.
Az olaj lehetett az ellentételezése azoknak a fegyvereknek és csapatoknak, amelyeket Phenjan küldött Moszkvának az ukrajnai háborúhoz – nyilatkozták vezető szakértők a BBC-nek.
A műholdfelvételek szerint több mint egy tucat észak-koreai olajszállító tartályhajó az elmúlt nyolc hónapban összesen 43 alkalommal érkezett üresen Oroszország távol-keleti olajtermináljára, ahonnan rakterüket megtöltve távoztak.
Ezek az átadások sértik az ENSZ-szankciókat, amelyek megtiltják az országoknak, hogy kis mennyiségek kivételével olajat adjanak Észak-Koreának, ezzel próbálják megfojtani annak gazdaságát, hogy megakadályozzák az atomfegyverek továbbfejlesztését.
Az ukrán parlament biztonsági okokból elhalasztotta pénteki ülését – jelentette a Suspilne közszolgálati műsorszolgáltató. Értesüléseik szerint a kormányzat felszólította a képviselőket, hogy tartsák távol családjukat Kijev kormányzati körzetétől. A következő parlamenti ülést decemberre tűzték ki.
Az ukrán elnök találkozott az Egyesült Királyság védelmi vezérkarának főnökével, Tony Raakin admirálissal. A megbeszélésen jelen volt Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Anatolij Barhilevics, az ukrán fegyveres erők vezérkarának főnöke is.
A megbeszélés Ukrajna katonai szükségleteiről szólt, beleértve a tehnológiai eszközöket és a partnerek egyéb támogatását is.
Magyarország területére 2024. november 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 4730 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4125 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
