Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
888: Május 9-én ünneplik több európai országban is a győzelem napját, amely a második világháború befejeződésének emléknapja. Oroszországban miért kiemelkedően fontos ez a nap?
Kosztur András: Mivel a második világháborúban, orosz nevén a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem az orosz történelem egyik legkiemelkedőbb és kétségkívül legnagyobb globális jelentőséggel bíró győzelme, amelynek tétje ráadásul az ország puszta fennmaradása volt, érthető, hogy továbbra is fontos helyet foglal el a hivatalos emlékezetpolitikában. Ehhez járul még az is, hogy a nem hivatalos, társadalmi emlékezete is jelentős, az emberek számon tartják a háborúban résztvevő felmenőiket, ilyen személyek pedig szinte minden családban vannak, így ez egy fontos kollektív összekötő kapocs – egyébként a többi posztszovjet országra is többé-kevésbé igaz ez.
888: Milyen hatással lehet a megemlékezésre, hogy a napokban az oroszok szerint legalábbis, ukrán drónok támadták meg a Kreml épületét?
Kosztur András: Egyelőre ezt nem lehet pontosan megmondani. Több, a határhoz közeli régióban már korábban lemondták a nagyobb szabású rendezvényeket, Moszkvából egyelőre nem érkezett ilyen hír, de az ünnep hangulatára nyilvánvalóan rányomják majd a bélyegüket a folyamatossá váló diverzáns akciók és dróntámadások az ország nyugati részén.
888: Az ukránok tagadták, hogy közük lenne az incidenshez. Viszont ez egyértelmű eszkalációnak látszik. Lesznek-e, illetve ha igen, milyen orosz válaszlépésekre lehet számítani?
Kosztur András: Ha abból indulunk ki, hogy az oroszok hogyan reagáltak az eddigi, orosz területek ellen elkövetett akciókra, akkor nem valószínű, hogy valamilyen különösen erőteljes reakciót váltana ki ez a jelenlegi incidens. Persze, azt sose lehet tudni, hogy az orosz vezetők által sokat emlegetett „vörös vonalak" pontosan hol is húzódnak, és mikor döntenek valamilyen komolyabb vagy demonstratív válaszlépésről, például a kijevi vezetők elleni közvetlen támadásról.
888: Vlagyimir Putyin orosz elnök, tavalyi beszédében inkább a saját, belföldi táborához szólt májusban. Mire lehet számítani az idei felszólalásában? Történhetnek komoly bejelentések esetleg stratégiát vázolhat az orosz elnök a jövőre nézve?
Kosztur András: Gyakori, hogy Putyin beszédétől sokat vár a nemzetközi sajtó, annál ritkább viszont, hogy ezek a számítások valóban bejönnek.
Igaz, most nem hallani arról, hogy Putyin nagy bejelentésekre készülne – így akár elképzelhető az is, hogy most valóban hallhatunk majd valami rendkívülit.
Jelen állás szerint azonban nem valószínű, hogy a Kreml alapvetően változtatna a stratégiáján, hacsak az események alakulása nem kényszeríti erre. Ebben az esetben újabb mozgósítás vagy nyílt hadüzenet is elképzelhető, most azonban még nem tartunk itt.
888: A hírek szerint a küszöbön áll a régóta emlegetett tavaszi ukrán ellentámadás elindítása. A katonai szakértők véleménye megoszlik az offenzíva sikerességét illetően. Sikerülhet áttörést elérni?
Kosztur András: Az ukrán ellentámadás sikere nagyban múlik azon is, hogy a „bahmuti húsdaráló", azaz a Bahmut városáért folytatott többhónapos küzdelem melyik fél számára okozott nagyobb károkat. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, biztosat mondani erről nehéz lenne. Azonban, ha az ukránok megfelelő létszámmal is rendelkeznek, az elmúlt hónapok erődítési munkálatai révén az oroszok sokkal stabilabb pozíciókból várhatják a támadásukat, mint tavaly ősszel, így a jelentős sikerek elérése az ukránok számára nem lesz egyszerű feladat.
Felmerült az is, hogy az ukránok inkább lélektani csapást mérhetnek majd az oroszokra, általános nyomást helyezve a vonalaikra a közeli összeomlás érzetét keltve bennük, ezzel párhuzamosan elbizonytalanítva a hátországot és kiélesíteni a politikai törésvonalak.
Utóbbiak kapcsán a munka már zajlik, a Kreml elleni támadás is lehet, hogy ennek a része, a sikeressége azonban egy ilyen tervnek is kétséges, ha arra gondolunk, hogy az orosz társadalom a tavalyi mozgósítási hullámot és területveszteségeket is relatíve könnyen elfogadta.
888: Ha az ukránok elbukják az ellentámadást, annak milyen következményei lehetnek a háborúra, illetve Európára nézve?
Kosztur András: Könnyen lehet, hogy egy vereség esetén Ukrajna nem számíthat már újabb nyugati haditámogatásokra, főképp nem jelentősebbekre vagy olyan fegyverrendszerekre, amelyeket eddig sem kapott (pl. vadászgépek). A sikertelenség azonban nem csak a Nyugat támogatási hajlandóságát csökkentheti, de könnyen ahhoz vezethet, hogy az ukrán társadalom elégedetlensége is nő majd, és fogékonyabbak lesznek azokra a hangokra, amelyek a jelenlegi vezetésben háborús hősök helyett az ország katasztrofális állapotának felelőseit látják majd.
