A ChatGPT nem régi megjelenése óta rendkívüli népszerűségre tett szert a nagyközönség körében. Annak ellenére, hogy különböző AI-alapú eszközök már több éve elérhetőek, a ChatGPT felhasználói bázisának óriási növekedése azt mutatja, hogy a nyilvánosság nemcsak aktívan érdeklődik ez iránt technológia iránt, fogékony rá és egyre inkább szükségletté is alakul annak használata. Az AI és a ChatGPT túl gyorsan válik a mindennapunk részévé, hatása ezáltal egyre inkább ellenőrizhetetlen és lekövethetetlenné válik.
Az AI nemcsak az emberi kreativitásra van negatív hatással, – az AI-al beszédeket, cikkeket, teljes szakdolgozatot, de akár könyvet is megirathatunk – de egyre többen válnak az AI, mint szer használóivá, függőivé.
Az AI-függők túlzott mértékben támaszkodnak a mesterséges intelligenciára olyan napi feladatok során, mint a munka, a szórakozás és a kommunikáció. Ez a függőség egy idő után olyan mértéket ölthet, hogy az egyén teljesen elveszítheti kontrollját a „szer" felett, fizikai és mentális állapota pedig ugyanúgy romolhat, mint egy droghasználónak. Ahogy más szerfüggőségnél, az AI függőség esetében is kialakul egy hozzászokás: az AI-függő természetesnek veszi annak használatát, egyre több típusú tevékenységben kezdi el alkalmazni azt, ezáltal nélkülözi saját kognitív vagy akár fizikai képességeinek igénybevételét.
Az AI-függőkre egy idő után jellemző lesz egyfajta ködösség a mindennapi élet egyszerű helyzeteiben is, figyelmi képességeik, emlékezetük, hatékonyságuk, problémamegoldó képességük és kreativitásuk romlik: hiszen nincsenek még minimális gondolkodásra sem késztetve, ezt is megteszi helyettük a mesterséges intelligencia. Sokan elszigetelődnek a valódi emberi kapcsolataiktól, az AI ugyanis még ezt is nélkülözni tudja: egyes platformok arra is képesek, hogy az emberi érzéseket imitálják, együttérzést és megértést szimulálva, ezáltal mély, intim kapcsolat látszatát kialakítva a felhasználókkal.
Az AI egy új, izgalmas terület, természetes, hogy felkelti sokak érdeklődését, vannak, akik úgy gondolják, ők úgysem lesznek nemhogy függői, de kipróbálói sem ennek az új szernek, ez azonban a legtöbb esetben csak önbecsapás: az AI-hoz való könnyű hozzáférhetőég azokat is kipróbálásra ösztönzi, akik azt gondolták, „ők aztán sosem". Arról nem beszélve, hogy nem keresnünk, az AI annyira beépült már a mindennapi életünkbe, hogy ha nem akarjuk használni, valamilyen formában akkor is találkozunk vele. Az AI-nak persze sok előnye van: segít az embereknek gyorsabban és hatékonyabban dolgozni, ez azonban szintén torzító lehet. Ezt a hatékonyságot is meg lehet szokni, kialakulhat az a kép is, hogy „nélküle már nem megy", ez pedig már maga a függő helyzet.
Persze rengeteg egyéni tényező befolyásolhatja az AI-hoz fűződő viszonyunkat és érdemes kerülni enne az új területnek a démonizálását is, annyi azonban biztos: Nemcsak egy új területről van szó, amit nem ismerünk még elég alaposan, de olyan új területről, ami hatékonyabban tud gondolkodni, mint az ember. Éppen ezért érdemes szem előtt tartani a kockázatokat.