Milliók indulhatnak el Afrikából

Protesters cheer Nigerien troops as they gather in front of the French Embassy in Niamey during a demonstration that followed a rally in support of Niger's junta in Niamey on July 30, 2023. Thousands of people demonstrated in front of the French embassy in Niamey on Sunday, before being dispersed by tear gas, during a rally in support of the military putschists who overthrew the elected president Mohamed Bazoum in Niger. Before the tear-gas canisters were fired, a few soldiers stood in front of the embassy to calm the demonstrators. (Photo by AFP)

Ha valóban nagyszabású, és főképp elhúzódó háborúra kerülne sor a régióban, úgy az az eddig többé-kevésbé stabil államokat is megingathatná, és milliók kényszerülhetnének arra, hogy elhagyják otthonaikat, a gazdasági helyzet romlása pedig a háború által nem érintett területek lakói számára is ösztönzően hatna azirányba, hogy másutt próbáljanak szerencsét – nyilatkozta a 888 kérdésére Kosztur András,a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

888: Az elmúlt hetekben Afrika forrongani kezdett, a kontinens vezetői úgy járnak Oroszországba, mintha haza mennének. Mi ennek az oka? Véget érni látszik a nyugati befolyás Afrikában?

Kosztur András: Alapvetően két, egymással párhuzamos folyamatot kell kiemelnünk. Az egyik valóban a nyugati befolyás csökkenése az afrikai kontinensen: gazdaságilag Kína, illetve részben India veszi át a helyüket, katonai és diplomáciai téren pedig Oroszország jelenléte is egyre nagyobb. Másrészt azonban az afrikai országok saját súlya is egyre növekszik, és egyre több hatalom kénytelen számolni velük. Oroszország, Kína és más államok pedig könnyebben megtalálták a közös hangot ezekkel az országokkal, mint a gyarmatosító reflexeiket még nem teljesen levetkőző nyugati államok.

888: Mekkora arcvesztés a franciáknak Niger „elvesztése"?

Kosztur András: Az arcvesztés valóban ideillő kifejezés, ugyanis elsősorban presztízsveszteségről van szó. Miközben Párizs talán a többi volt gyarmattartónál is jobban igyekezett megőrizni befolyását Afrikában, most sorra veszíti el korábbi hídfőállásait. Ez persze gazdaságilag is előnytelen, most éppen a jórészt állami tulajdonú Orano atomenergiavállalat izgulhat, a gazdasági kapcsolatok helyreállítása azonban mindig egyszerűbb, mint a katonai-politikai és főképp a kulturális befolyás visszaszerzése.

A nigeri junta támogatására szervezett tüntetésen támogatók lengetik a nigeri zászlókat a Niamey-i nemzetgyűlés előtt. Forrás: AFP/-

888: Megfigyelhető egy érdekes jelenség: Nyugat-Afrika (Guinea, Mali, most Niger) orosz érdekszféra lett, miközben Líbiában is előretört az orosz támogatású Halifa Haftár tábornok. Elképzelhető, hogy további országokban is hasonló események játszódnak le, mondjuk Algériában vagy Csádban?

Kosztur András: Orosz érdekszféráról beszélni túlzás: tény, hogy ezek az országok politikailag elkötelezettek Moszkva irányában, amely a védelmi szférában segítséget nyújt nekik. Ugyanakkor Oroszország gazdasági jelenléte a kontinensen jócskán elmarad a többi nagy- és középhatalom mögött is, ez különösen igaz erre a régióra. Niger esetén pedig végképp korai lenne még következtetéseket levonni a geopolitikai irányváltást illetően, bár várható, hogy amennyiben stabilizálódik a katonai vezetés, Oroszországgal szemben barátságos politikát fog folytatni.

A másik két említett országot illetően, Algéria jelenlegi vezetése jó viszonyt ápol Oroszországgal, és az ország jóval stabilabb politikai és gazdasági rendszerrel bír a Száhel-övezet államainál. Csád valóban azon országok közé tartozik, ahol folyamatosan fennáll egy hasonló államcsíny veszélye, már csak azért is, mert ugyanazon problémákkal küzd (iszlamista terrorizmus, rossz gazdasági helyzet), mint szomszédai.

888: 2017-ben már volt példa arra, hogy belpolitikai válság nyomán az ECOWAS közösség teljes körű mozgósítás keretében megdöntötte az illegitim gambiai vezetést, alig két nap alatt. Elképzelhető egy hasonló forgatókönyv megismétlése Nigerben is, amennyiben eszkalálódik a konfliktus?

Kosztur András: Gambia egy kicsi, a tengeri kijáratát tekintve teljesen Szenegál által körülvett ország, ahol a katonai beavatkozás ténye tulajdonképpen elég volt a hatalomváltáshoz. A nigeri vezetés vélhetően nem adná meg magát, ráadásul több ország – Burkina Faso, Guinea, Mali – is támogatásáról biztosította az új niamey-i hatalmat. A térség ráadásul eleve meglehetősen instabil. Éppen emiatt valószínűleg az ún. nemzetközi közvélemény, akár a nyugati, akár a keleti államokra gondolunk, szintén ellenzi a katonai beavatkozást.

Ettől függetlenül nem zárható ki, hiszen az ECOWAS 15 államából már négy országban került sor katonai hatalomátvételre két év alatt, ami nyilván aggasztja a többi térségbeli vezetőt

.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója Forrás: Origo

888: Niger déli szomszédjában, Nigériában van az Iszlám Állam afrikai megfelelőjének, a Boko Haramnak a főhadiszállása. Emlékezetes, hogy a szíriai polgárháború látványos eszkalációja keretében az iraki alapítású terrorszervezet Szíriából betörve villámháborút hajtott végre a Közel-Keleten és olyan kulcsfontosságú városokat foglaltak el, mint Moszul vagy a Szaladin szultán és Szaddam Husszein szülővárosaként is számon tartott Tikrit. Amennyiben eszkalálódik a nigeri helyzet és elhúzódó háború alakul ki a térségben, úgy elképzelhető, hogy a Boko Haram ezt a helyzetet kihasználja és az országba betörve Nigert tegye meg "saját Irakjának"?

Kosztur András: A Száhel-övezet már így is a világ leginkább terrorfenyegetett régiója, minden országban jelen vannak a kisebb-nagyobb, olykor egymással is szembenálló militáns csoportok. Éppen az ezekkel szembeni fellépést tartották elégtelennek az államaik vezetői részéről azok a katonák, akik az elmúlt években államcsínyt hajtottak végre, legalábbis erre hivatkoztak.

Ha kitörne egy regionális háború, akkor az természetesen remek táptalajt nyújtana ezen szervezetek számára is, hogy megpróbálják kiterjeszteni befolyásukat.

888: Tételezzük fel, hogy bekövetkezik a legrosszabb, kitör egy regionális háború Nyugat-Afrikában. Milyen méreteket ölthet az Európára zúduló migránsáradat ezáltal?

Kosztur András: Ha valóban nagyszabású, és főképp elhúzódó háborúra kerülne sor a régióban, úgy az az eddig többé-kevésbé stabil államokat is megingathatná, és milliók kényszerülhetnének arra, hogy elhagyják otthonaikat, a gazdasági helyzet romlása pedig a háború által nem érintett területek lakói számára is ösztönzően hatna azirányba, hogy másutt próbáljanak szerencsét.