Atomcsapással válaszolhat Putyin az ukrán támadásra orosz területen

November 19-én éjszaka Ukrajna több ATACMS típusú rakétát lőtt ki orosz területekre. Az amerikai gyártmányú rakéták közül ötöt megsemmisített az orosz légvédelem, a lehulló törmelék kisebb károkat okozott egy katonai létesítményben, sérültekről és halottakról nem érkezett jelentés. A mostani ukrán csapás azért is rendkívül veszélyes, mert Oroszország nemrég fogadta el a nukleáris doktrína módosításáról szóló tervezetet, amelyben az ehhez hasonló cselekedetek az atomcsapás egyik feltételeként vannak felsorolva.

November 19-én hajnalban Ukrajna amerikai rakétákkal hajtott végre támadást orosz területek ellen, ezzel megkockáztatva az atomháborút. Az új orosz nukleáris doktrína szerint ugyanis egy ilyen cselekedetre Oroszország az atomfegyverekhez nyúlhat válaszul. A Vlagyimir Putyin által aláírt doktrína értelmében bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Ráadásul a dokumentum értelmében 

bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.

Ennek értelmében az Egyesült Államok részéről az ukránoknak átadott, majd az oroszok ellen használt ATACMS rakéták miatt az USA is támadást indított Oroszország ellen.

A megújított doktrína megengedi a nukleáris fegyverek alkalmazását Moszkva számára abban az esetben is, ha az ellenség nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvereket vet be Oroszország vagy szövetségesei területén, valamint az ország határain kívül lévő katonai alakulatai és létesítményei ellen. A doktrína frissített változata először definiálja a "potenciális ellenfelet": ezen olyan államok és katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) értendők, amelyek Oroszországot potenciális ellenfélnek tekintik, és nukleáris és/vagy más típusú tömegpusztító fegyverekkel, vagy az általános rendeltetésű erők jelentős harci potenciáljával rendelkeznek.

Moszkva potenciális katonai fenyegetésnek tekinti, ha potenciális ellenségénél Oroszország ellen bevethető tömegpusztító fegyverek vannak;

ha annak rakétavédelmi rendszerek, közepes és rövidebb hatótávolságú cirkáló és ballisztikus rakéták, nagypontosságú nem nukleáris és hiperszonikus fegyverek, valamint csapásmérő drónok állnak a rendelkezésére; ha a potenciális ellenfél Oroszország közelében vagy a szomszédos országok területén olyan általános célú erők csoportosításait állítja fel, amelyek nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas eszközökkel rendelkeznek; ha az ellenfél rakétavédelmi és műholdellenes fegyvereket telepít a világűrbe; ha olyan új katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) alakulnak vagy bővülnek a már létező katonai koalíciók mellett, amelyek az orosz határokhoz közelítik katonai infrastruktúrájukat; vagy ha nem nukleáris fegyverrel rendelkező államok területére nukleáris fegyvert telepítenek.