Izrael 50 éve hadseregekkel, most azonban magukból kivetkőzött, véres kezű terroristákkal áll szemben

EDITORS NOTE: Graphic content / Israeli forces arrive on an armoured personnel carrier (APC) as additional troops are deployed near the southern city of Sderot on October 8, 2023. Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu has warned of a "long and difficult" war, as fighting with Hamas left hundreds dead on both sides after a surprise attack on Israel by the Palestinian militant group on October 7. (Photo by Menahem KAHANA / AFP)

Izrael még mindig nem tért magához az ellene indított váratlan, szombati támadás óta. Ráadásul, itt, ott még mindig folynak elszigetelt összecsapások az izraeli erők és a gázai övezetből érkezett Hamasz terroristák között. A legfrissebb hírek szerint több mint hétszázan vesztették életüket a terroristák értelmetlen mészárlása nyomán. A 888-nak Adi Rubinstein újságíró, az Israel Hayom (Mai Izrael) című lap munkatársa nyilatkozott Tel Avivból.

Jánosy Károly: Az elmúlt órákban Tel Aviv közelében is rakéták csapódtak be, helytállóak az erről szóló hírek?

Adi Rubinstein: Szinte állandóan röpködnek felettünk a rakéták. S ha nem lenne véresen komoly az ügy, akkor azt mondanám, már megszoktuk, de a gyerekeink nem tudják megszokni a néhány napja állandósult „légi veszélyt". Még jól emlékszem arra, hogy gyerekkoromban a libanoni háborút okozott felfordulást az országban, és akkor azt gondoltuk, soha többet nem fogunk átélni ahhoz hasonló borzalmakat. Nem akarom elhinni, hogy most még annál is nagyobb csapás sújtja az országot. Ráadásul, van egy jelentős különbség az akkori és a mostani helyzet között: korábban egy hadsereg ellen harcoltunk, most terroristák ellen, akik nem viselnek egyenruhát vagy éppen az izraeli biztonsági erők uniformisában gyilkolnak ártatlan civileket, nőket, gyerekeket. Szóval nehéz rátalálni az ellenségre.

Palesztin fegyveresek rakétákat lőnek ki a Gázai övezetből, miközben a Vaskupola védelmi rakétarendszerből indított izraeli rakéták megpróbálják megsemmisíteni ezeket Forrás: AFP/Mahmud Hams

Jánosy Károly: Milyen a hangulat jelenleg az izraeli városok utcáin?

Adi Rubinstein: Az utcákon nyilván nincs a megszokott forgalom, viszonylag kevesen járnak odakint, egyelőre az iskolák is zárva vannak, de mindenki csinál valamit, mindenkinek akad dolga bőven.

Aki nem a hadsereg kötelékében teljesít szolgálatot, az a katonák élelmiszerrel és más fontos eszközökkel való ellátásában segédkezik, illetve a kórházakban vért ad vagy képzettségének megfelelő feladatot próbál végezni.

S persze sokan adományokkal segítenek az ország déli, a terroristák támadásának leginkább kitett részén élőknek.

Jánosy Károly: A Hamász támadása előtt eléggé széttagolt volt az izraeli társadalom, a bajban eltűnnek az effajta különbségek, egységesebbé vált vagy válik az ország népe?

Adi Rubinstein: Így igaz, Bibi Netanjahu kormányfőnek elég komoly ellenzéke volt, most, a bajban azonban mindenki igyekszik félretenni az ellenérzéseit, mert ebben a háborúban egységesnek kell lennünk. Ettől azonban még nem bocsátják meg a kormány hibáit, nagyon sokan haragszanak azért, mert a többség – legyenek bal vagy jobboldaliak – úgy véli, hogy a kabinet nem állt készen egy ilyen támadás elhárítására, megelőzésére.

Jánosy Károly: Talán a mostani forró helyzetben még nincs ideje a titkosszolgálatok vagy bárki más felelősségét firtatni, de később terítékre kerül majd ez a téma?

Adi Rubinstein: Biztos lehet benne. Most azonban fontosabb teendőink vannak, de nem hunyhatunk szemet akár a titkosszolgálatok, akár a kormány mulasztásai felett. A sajtó egész biztosan nem fog megfeledkezni a téma napirenden tartásáról, ezt még meg kell majd beszélni. A kormány egész egyszerűen nem fordított elég pénzt a hadseregre, nem volt elég pénz a katonák kiképzésére, hadrendben tartására. A támadás a hét végi ünnepen kezdődött, amikor nagyon sok katonatiszt éppen szabadságon volt. Csakúgy, mint az 1973-as Jom Kippur háború idején, csakhogy ez a háború – már most is látszik – rosszabb, mint az ötven évvel ezelőtti amikor

hadseregek álltak szemben egymással, most pedig magukból kivetkőzött, véres kezű terroristák, akik a katonai hadviselés helyett civilek, gyerekek életét akarják elvenni.

Egy izraeli katona fut egy önjáró löveg mellett a déli Ashkelon város közelében Forrás: AFP/Gil Cohen-Magen

Jánosy Károly: Néhány meg nem erősített forrás szerint a Hamász Ukrajnának küldött fegyverekhez juthatott a fekete piacon. Ez valós forgatókönyv lehet?

Adi Rubinstein: Nem, nem a fegyverek szinte kivétel nélkül mind Iránból érkeztek, ehhez ma már kétség sem fér.

Jánosy Károly: Lehet valami tudni az elrabolt túszokról?

Adi Rubinstein: Egyelőre nem sokat, igaz, a Hamász és szimpatizánsai számtalan felvételt adtak közre a közösségi médiában, s szinte mindegyiken kegyetlen kínzást, kivégzést látni. Természetesen mindegyiken nők, gyerekek, idősebb emberek szenvedéseit mutogatják. Nyilván ezzel a pszichológiai hadviseléssel akarnak megfélemlíteni bennünket.

De nem fog sikerülni, most mindenki egy célért küzd.

Szép példáit láthatjuk az összefogásnak, a világ minden tájáról érkeznek a bátorító üzenetek, és persze sok segítség. Egy fiatalember egyenesen Ausztráliából utazott Tel Avivba, hogy segítsen. Izraelt nem lehet megtörni.