Természetesen gondolatban ott volt velünk, kevésbé szerencsésekkel, akik, jobb híján, megfogadtuk a főpolgármester tanácsát és már idejekorán „észrevettük a közösségi közlekedést" és villamossal, trolival, busszal vagy metróval utazunk.
S nem csak az autómentes napokon.
A főváros első embere azonban leginkább kampányidőszakban vagy egy-egy PR-fotón tűnik fel a BKV egy-egy sajtómunkásokkal vastagon kibélelt járatán.
Igaz, azt azért nem várhatjuk el a főváros első emberétől, hogy buszról, metróra, trolira átszállva tegye szebbé, jobbá és zöldebbé a fővárost. A Széll Kálmán téren a 6-os villamos után rohanva nem lehet világmegváltó terveket szövögetni. Ezzel nyilván mindenki egyetért.
Mint ahogy azzal is, hogy – talán zöldellő lelki békéje érdekében – az elektromos szolgálati autóval tüsténkedő Karácsony Gergely egy vödör sárga festékkel megoldaná a világ összes gondját, baját. A korábban kaotikus állapotban leledző budapesti közlekedésben is milyen szép rendet vágott néhány jól irányzott ecsetvonással. Lám, micsoda kifinomult érzékkel tette vonzóvá a BKV-t azzal, hogy megemelte a menetjegyek árát. Kétség sem nem fér hozzá, hogy még az Ukrajna ellen vonuló oroszokat is megfutamította volna a megfelelő időben, a megfelelő helyre kitett behajtani tilos táblákkal.
Karácsony Gergely egy valóságos népmesei hős, akinek vastag vitézi páncéljáról lepattannak a közlekedési szokásait felhánytorgató kérdések, és akit a jelek szerint végképp megrészegített a budapesti autózás élménye. Előbb vagy utóbb talán még vezetni is megtanul.
Várost is.