Egy transzvesztitával gyalázza meg Kosztolányi remekművét az Örkény Színház

Vajon hogyan viszonyulhat a liberális színházvilág a klasszikus magyar írók műveihez? – tettem fel magamnak a kérdést egy nap. Utánajártam hát a kíváncsiságomnak, az Örkény Színházban játszott, valamint Kosztolányi Dezső által írt Édes Anna című művön keresztül górcső alá vettem a tárgykört, és döbbenetes felfedezéseket tettem. 

Izgatott várakozással ültem be az Örkény Színház nézőterére. Irodalomszeretőként jól ismertem Kosztolányi nagyságát és tehetségét, így azt is tudtam, hogy a történet tekintetében minden lehetősége megvolt az alkotóknak ahhoz, hogy az adaptálás során kiemelkedő előadást tárjon a publikum elé.

A színmű kezdete után a színészek, köztük Für Anikó tehetsége is azt sugallta a nézőközönség felé, hogy „minden rendben lesz"... Aztán mindenki legnagyobb meglepetésére,

megjelent egy drag queen.

Magas sarkú cipellőben, harisnyában, női ruhában – kitömött mellekkel, erős sminkben, parókával a fején lépett színpadra a Vizyné unokaöccsét játszó színész, aki a bankszakma mélységei után a bécsi szórakoztatóiparban találta meg önmagát mint transzvesztita.

Pár hónappal ezelőtt fogtam a kezemben utoljára az Édes Annát, de az előadás után – felocsúdva a látottaktól – ismételten átlapoztam, és a drag queen karakterének jogosultságát kerestem a megsárgult lapokon. Azt hittem, elkerülte a figyelmem valami fontos részlet, persze erről szó sem volt, ugyanis

Kosztolányi Dezső nem írt transzvesztitákról.

Regényében Vizyné unokaöccse, Jancsi életvidám férfi szerepében tetszeleg, aki filmszínész szeretne lenni Hollywoodban, ám arról, hogy a kudarcba fulladt álmai után drag queenként találja meg önmagát, egy szó sem esik.

Teljes bizonyossággal kijelenthető tehát, hogy a klasszikus magyar irodalom megcsúfolása zajlik az Örkény Színházban. S igencsak szomorú ráeszmélni arra, hogy a nagy klasszikusok „modernizálását" a liberális művészvilág a drag queenekben látja.

Meggyőződésem szerint a transzvesztita karakter megjelenése nemcsak hogy indokolatlan a történet szempontjából, nemcsak a színpadi logika szerint is tökéletesen értelmetlen, hanem - éppen indokolatlansága miatt - egyenesen gyomorforgató.

Vajon mit szerettek volna sugallni a nézőtért megtöltő többosztálynyi fiatalnak?

Így próbálták megszólítani, esetleg közelebb hozni őket a műhöz?

Tényleg drag queeneken keresztül vezet az út a Z generáció szívéhez?

Nem tudni, hogy pontosan mi volt az alkotók célja a drag queen karakterével, de az biztos, hogy - ahogy mondani szokták -

Kosztolányi forog a sírjában.

Az előadás egyébként - transzvesztita ide vagy oda - meglehetősen unalmas. Egyszóval: rossz.