A Plos One folyóiratban korábban megjelent cikk nyolc különböző tanulmány eredményeit egyesítette, hogy megválaszolja a kérdést: csökkenti-e a spontán nevetés a kortizolszintet – vagyis a "stresszhormon" szintjét?
A kortizolt a mellékvesék termelik, felelős többek között a vérnyomás szabályozásáért, az immunrendszer működésének támogatásáért és az ébren maradásért. Amennyiben stressz éri a szervezetet, az több kortizolt termel, ha valaki krónikus stressz szindrómában szenved, annak a kortizolszintje hosszan tartóan magasabb értéket mutat majd.
A túl magas kortizolszint előbb-utóbb súlygyarapodáshoz, emésztési problémákhoz, izomgyengeséghez, depresszióhoz és szorongásos zavarok megjelenéséhez vezethet.
A Plos One cikkében olyan vizsgálatokat gyűjtött össze, amelyekben a résztvevőket valamilyen módszerrel nevetésre ösztönözték. Egyes tanulmányok a résztvevők kortizolszintjét mérték a nevetés előtt és után, mások pedig kontrollcsoportokat vontak be, amelyek a résztvevők kortizolszintjét mérték a nevetés nélkül.
Az adatokat egyesítve a kutatók azt találták, hogy a kortizol szintje 31,9%-kal csökkent azoknak az embereknek akiknél alkalmaztak valamilyen nevetésre ösztönző módszert – és már egyetlen kacagás is a kortizolszint 36,7%-os csökkenéséhez vezetett. Nem számított, mennyi ideig nevettek a résztvevők, minden nevetés a kortizolszint csökkenéséhez vezetett.
A vizsgálatok és eredményeik után elmondható:
a nevetés terápiás hatása egyértelmű, ráadásul arról is vannak eredmények és egyértelmű bizonyítékok, hogy a nevetés javítja a szív- és érrendszeri egészséget.
Éppen ezért bármilyen módszer, akár egy vígjáték, egy vicces könyv vagy akár csak rövid vicces videók megtekintése is segíthet a hangulatunk javításában. Aki azonban huzamosabb ideje tapasztal hangulati problémákat, akár ingadozást vagy tartós lehangoltságot, kérjen segítséget - egy kezeletlen hangulatzavar ugyanis komoly következményekkel járhat, amitől nemcsak az egyén, hanem annak környezete is szenvedhet.