Bőkezű adományokat és ingyen juttatásokat élvezett a munkáspári élcsapat

Ahhoz képest, hogy nincs túl rózsás helyzetben a brit gazdaság, a nyáron hatalomra került Munkáspárt vezetői úgy költik – leginkább magukra – a pénzt, mintha nem lenne holnap. Angela Rayner miniszterelnök-helyettes elismerte, hogy a választók nagyon dühösek, mert kiderült, hogy ő és több más politikai vezető, köztük Keir Starmer kormányfő és Rachel Reeves pénzügyér, drága ruhákat, koncertekre és sporteseményekre szóló jegyeket kaptak gazdag adományozóktól.

Nem csoda, hogy a megszorításoktól joggal tartó hétköznapi emberek egyre többször idézik fel a hajdani konzervatív miniszterelnök, Margaret Tharcher szavait, miszerint: „Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak mások pénzéből”. Ha az új kormány, ezen az úton megy tovább, alighanem újfent beigazolódnak a Vaslady szavai.

Kétségtelen, attól még nem rendül meg a brit költségvetés, hogy 

Angela Rayner mintegy 68 ezer fontot (kb. 32 millió forint) fizet újonnan felvett személyi fotósának.

Simon Walker főfényképész egyébként közvetlenül a miniszterelnök-helyetteshez és az ún. Lakásügyi és Önkormányzati Minisztériumhoz van becsatornázva. (Mellesleg Rayner asszony még ellenzékben, kritizálta a volt konzervatív miniszterelnök, Boris Johnsont három hivatalos fotós alkalmazásáért.) Azt is kiheveri az Egyesült Királyság, hogy Ms. Rayner nem jelentette be, hogy Sam Tarry korábbi munkáspárti képviselőtársával utazott a párt bőkezű támogatójaként ismert Lord Waheed Alli manhattani luxuslakásába, és azzal sem marad több pénz a britek zsebében, ha Rachel Reeves pénzügyminiszter nem kapja meg a számára „kiutalt” szerény, 21 hálószobás dorneywoodi kastélyt. Egyébként a pénzügyi társa vezetője azt is elismerte, hogy a választási kampány során 7500 font (kb. 3,5 millió forint) értékű ruhát vett át egy adományozótól, és elfogadott a családja számára egy kb. 660 ezer forintnyi ingyenes szálláslehetőséget a festői Cornwallban.

De azért mindennek van határa. A hirtelen öntudatra ébredt pénzügyminiszter azzal védekezett, hogy „az adományozás nagyon régóta jellemző a politikánkra”, de kitartott amellett, hogy nem szegett meg semmiféle szabályt. Persze ez is attól függ, honnan nézzük. Bridget Phillipson oktatási miniszter ügyesebben próbálta megvédeni mundérja becsületét, hiszen kijelentette, hogy Lord Allitól nem a születésnapi bulijára kapott 14 ezer fontot, sokkal inkább fontos munkaeseményekre. S hozzáfűzte, hogy 

a Taylor Swift koncertjére felajánlott jegyeket egyszerűen „nehéz visszautasítani”.

Szóval ezekhez képest bagatell a miniszterelnöki kabinetfőnök, Sue Gray 170 ezer fontos (kb. 80 millió forint) fizetése.

Egyes munkáspárti képviselők azonban elégedetlenek azzal, hogy vezető párttársaik pazar ajándékokat fogadnak el egy olyan időszakban, amikor a kormány több száz fonttal akarja csökkenti a téli üzemanyag-támogatások kifizetését, és a jövő havi költségvetésben is további fájdalmas döntésekre van kilátás. Rachel Maskell munkáspárti képviselő kijelentette, hogy valósággal „belebetegedett az »adományozásokról« szóló hírekbe”.