Akadozik és nem népszerű a kvótás munkavállalás

Ha valaki Németországban, Ausztriában vagy éppen Franciaországban szeretne dolgozni, a legegyszerűbben kétoldalú szerződésben meghatározott kvóták alapján juthat ki. Ennek ellenére a magyar munkavállalók novemberig több kontingensnek még a felét sem töltötték ki, sőt az EU csatlakozás óta csökkent az érdeklődés. Ennek okáról, a keretszámokról, az elbírálásról Kovács Gézát, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetőjét kérdeztük.

Magyarország öt nyugat-európai országgal - Ausztria, Németország, Franciaország, Luxemburg, Svájc - kötött kétoldalú szerződést a munkavállalásról. Az egyezmények lényege, bizonyos keretszámon belül a magyar munkavállalók könnyített úton juthatnak munkavállalási engedélyhez. A leendő külföldi munkáltatónak ugyanis ebben az esetben nem szükséges igazolnia, az üres állásra nincs az adott ország, vagy a régi EU-s tagállamokból megfelelő jelentkező.
A legnagyobb érdeklődés Ausztria és Németország iránt mutatkozik - de ezen országok kvótáit is 2003-ban töltötték ki utoljára.

50 százalék alatti az osztrák kvóta kihasználtsága

Ausztria esetében a legnépszerűbb a határ menti ingázók könnyített munkavállalása, ami Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyék lakosaira terjed ki. A 2050 fős kontingens augusztusban kimerült.
A gyakornoki kvóta azonban mind Németország mind Ausztria esetében nem keresett. "Az Ausztriára vonatkozó, tavalyi 1800 fős kontingens kihasználtsága 50 százalék alatt volt - igaz, korábban az alacsonyabb kontingenseket sorra kihasználtuk, a német 2000 fős gyakornoki keretszámé pedig az utóbbi években ugyancsak 50 százalék alatti" - tájékoztatott Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője.

Vita az osztrákokkal

Ausztria iránt a csatlakozásunkig nagy volt az érdeklődés, addig mindig be is telt a kontingens. A csatlakozás óta azonban az osztrákok már nem adják meg egy évre, csak 50 hétre a munkavállalási engedélyt, hogy ne kelljen alkalmazniuk a "tizenkét hónapos szabályt." Ha ugyanis egy magyar állampolgár egy másik EU-tagállamban legalább 12 hónapnyi legális, folyamatos munkaviszonyt tud igazolni, az adott országban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, tehát véglegesen bejut az osztrák munkaerőpiacra. A gyakornoki programban való részvételt pedig nem lehet meghosszabbítani.

Kovács Géza elmondta, az osztrákokkal jelenleg is folyik a vita. A magyar fél ugyanis a "visszalépés tilalmát" állította szembe érvelésükkel: eszerint a csatlakozás után a munkavállalókkal szemben nem szabad rosszabb feltételeket támasztani, mint csatlakozás előtt, amikor is még megadták az engedélyt tizenkét hónapra. Emiatt 2004-ben az osztrákok körülbelül fél évig nem fogadtak pályázatot, így nekünk is el kellett tanácsolni a jelentkezőket. A másik lehetséges ok - és ez a németekre is vonatkozik -, hogy az egyezmény keretében csak egyszer lehet munkát vállalni. A németek pedig akkor is elutasítják a jelentkezőt, ha korábban - akár részletekben - is 11 hónapot dolgozott már az illető az országban."

Luxemburgba senki sem jelentkezett

A többi országban való munkavállalás iránt még kevesebben érdeklődnek a Foglalkoztatási Hivatalnál: Franciaországba kevesebb, mint 50-en kértek engedélyt (a kvóta 300 fős), Svájcba 33-an (a kvóta 100 fős), Luxemburgba pedig tavaly senki sem jelentkezett (a kvóta 20 fős).

Kovács Géza szerint az alacsony érdeklődésnek több oka is van. " A francia munkavállalás valószínűleg azért kevésbé népszerű, mert ahhoz francia nyelvtudás szükséges, amellyel viszont viszonylag kevesen rendelkeznek. Luxemburgot nem ismerik a jelentkezők, Svájcot pedig a megélhetésre vonatkozóan túl drágának tartják. Mindemellett a dolgozók inkább olyan országban vállalnak munkát, amely teljesen megnyitotta munkaerőpiacát (Anglia, Írország, Svédország).