Akadozik és nem népszerű a kvótás munkavállalás

Ha valaki Németországban, Ausztriában vagy éppen Franciaországban szeretne dolgozni, a legegyszerűbben kétoldalú szerződésben meghatározott kvóták alapján juthat ki. Ennek ellenére a magyar munkavállalók novemberig több kontingensnek még a felét sem töltötték ki, sőt az EU csatlakozás óta csökkent az érdeklődés. Ennek okáról, a keretszámokról, az elbírálásról Kovács Gézát, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetőjét kérdeztük.

Érdeklődni a Foglalkoztatási Hivatalnál lehet

A külföldi munka iránt érdeklődők a megyei munkaügyi központokban, illetve a Foglalkoztatási Hivatal budapesti, Szeszgyár utcai központjában, vagy az ÁFSz honlapján (www.afsz.hu) érdeklődhetnek a lehetőségekről és a feltételekről. Fontos tudni, hogy sok esetben a jelentkezéshez meghatározott életkori, szakképzettséget és a nyelvtudást előíró korlátok is vannak. "Minden külföldi munkán gondolkodó munkavállalónak azt javaslom, hogy a jelentkezés előtt legalább minimális szinten sajátítsa el a célország nyelvét. Ennek hiányában a munkavállaló nem tud tárgyalni a munkaadóval, munkaügyi, vagy a bérezéssel kapcsolatos problémák, viták esetén sem tudja megfelelően képviselni az érdekeit. A fizikai munkás nem érti meg a munkavédelmi előírásokat, az utasításokat, aminek súlyos következményei is lehetnek", ad tanácsot Kovács Géza.

A nyugat-európai országok közül a német és osztrák munkaügyi illetékesek rendszeresen, évente egy-két alkalommal is Magyarországra jönnek és elbeszélgetnek a németországi illetve ausztriai munkára pályázókkal, szerencsés esetben rövid időn belül munkaajánlatot is adnak. A legtöbb magyar jelentkező azonban maga szerez nyugat-európai alkalmazót.

Országról országra

Ausztria: az EU-csatlakozást követően is érvényben maradt a korábbi ingázói és gyakornoki egyezmény. A határ menti ingázókra vonatkozó egyezmény Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyék lakosaira terjed ki, a 2050 fős kontingens augusztusban kimerült. A gyakornoki kvóta - amelyre az egész országból lehet pályázni - idén 2000 fő, tavaly az 1800 lehetséges helyre 766-an pályáztak, idén pedig eddig 665 pályázat érkezett, ebből több mint 300 fő kapott engedélyt.

Németország: az egyezmény a magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendégmunkavállalást tesz lehetővé. A keretszám 2000 fő/év, melyet azonban korábban egyik évben sem tudtak a magyarok kitölteni. 2004-ben 410 fő pályázott, 323 fő kapott engedélyt. Idén 302 fő jelentkezett, közülük 185 fő kapott engedélyt, a többi folyamatban van.

Ugyancsak a németországi munkavállalás útja a szezonális munkavégzés, mely négy hónapra érvényes. Itt keretszám nincs rögzítve, a kiutazók létszáma a német cégek igényeihez alkalmazkodik. A szezonális munka egyik altípusa a vásári mutatványosként meghatározott tevékenység, mely vándorcirkuszok (vagy mozgó vidámparkok) személyzetét takarja a lakatostól a villanyszerelőig. E területre 9 hónapra szóló munkavállalási engedélyt lehet szerezni, ám a 9 hónap letelte után legalább egy évre vissza kell térni az anyaországba.

Németországba vállalkozói szerződés keretében is ki lehet jutni. Az a magyar vállalkozó, aki német vállalkozóval köt szerződést, kiviheti magyar dolgozóit, akik továbbra is a magyar vállalkozó alkalmazásában állnak. Ennek keretszáma jelenleg 3800 fős, 936 fős kihasználtsággal.

Luxemburg: 20 főről szól a szerződés, és ebben az esetben is szerény az érdeklődés, idén még senki sem jelentkezett, de 2004-ben sem volt jelentkező. Luxemburgban nem könnyű munkaadót és állást találni és kevesen vannak tisztában a munkavállalási lehetőségekkel.

Franciaország: a gyakornoki keretszám 300 fő, 46 jelentkezőből eddig 45 fő kapott engedélyt.

Svájc: az éves keretszám 100 fő. Tavaly 33 pályázóból 26 kapott engedélyt, idén eddig 25 fő jelentkezett, ebből 15 kapott engedélyt, a többi elbírálás alatt van.

Az egyezmények lényege a kölcsönösség, tehát ezekből az országokból is ugyanilyen számban jöhetnének külföldi munkavállalók, azonban alig-alig él valaki a lehetőséggel.

Oroszi Babett