Érdekesség, hogy vannak olyan szakmák -például gyártósori összeszerelő, húsfeldolgozó, lakatos-, amelyekben egyszerre mutatkozik élénk munkaerő-kereslet és -felesleg. Ennek oka a megyénkénti eltérő kínálatával és a munkavállalók alacsony mobilitásával magyarázható. A miniszter elmondta, ugyan valamivel nőtt a magyar munkaerő országon belüli mobilitása, ám még mindig nem elég nagy az utazási kedv egy-egy állás után. A szakmák és a foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződés, részmunkaidő, teljes munkaidő) közötti vándorlás pedig nagyon ritka jelenség.
Egy megyén belül is lehetnek eltérések
Csizmár Gábor a fővárost, Pest, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyéket említette azon régiók között, amelyekben a leginkább tapasztalható munkaerőhiány, ám hozzátette, egy megyén belül is lehetnek nagy eltérések.
Az ÁFSZ felmérésében 4844 vállalat vett részt, amelyeknél 6500 fő tartós munkaerőhiányt jeleztek, ami a nemzetgazdaságra kivetítve 30-32 ezer tartósan betöltetlen álláshelyet jelez.
Főleg nagy cégek alkalmaznak pályakezdőket
A felmérésből kiderül, pályakezdőket főként 500 főnél több munkatársat foglalkoztató nagyvállalatok alkalmaznak. A kisebb cégekre viszont nem jellemző pályakezdők foglalkoztatása, legfeljebb alkalmi vagy segédmunkára.
A felmérés szerint például Csongrád megyében keresett szakmának számít a hús-, baromfifeldolgozó, az autóbusz-, tehergépkocsi-vezető, a szakács, az üzletkötő. Nyugaton, Győr-Moson-Sopron megyében a gyártósori összeszerelő, a forgácsoló, a szabó, a varrónő, a járműkezelő szakmák művelői számítanak "hiánycikknek".
A fővárosban a lakatos, a terhergépkocsi-vezető, számítástechnikai, kereskedelmi állások betöltetlenek.