Tavaly decemberben a bruttó átlagkeresetek 8,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintnél. A versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,9, a költségvetési területen - a 2005 januárjában fizetett, 13. havi külön juttatás nélkül - 7,7 százalékkal emelkedett. Magyarországon, a tavalyi átlagfizetés bruttó 158 ezer forint, a nettó pedig 103 ezer volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.
Amint a KSH adataiból kitűnik, a versenyszférában 148 ezer forint a bruttó átlagkereset, míg a költségvetési területen dolgozók tavaly, havi 34 ezer forinttal kerestek többet, összesen 182 ezret.
Adódik a kérdés: Valóban többet vihetnek haza a közszolgálatban dolgozók? A kutatók szerint a vállalkozásoknál dolgozók bérhátránya csak érzéki csalódás, más a realitás.
Bevett szokás a minimálbéres alkalmazás
Adler Judit, a Gki Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint a versenyszféra adatai egyértelműen "lefelé torzítanak". Elsősorban a kis- és mikro-vállalkozásoknál az a gyakorlat, hogy a ténylegesnél alacsonyabb bérre - akár minimálbérre - jelentik be a munkavállalót és a pluszkeresetet különféle módokon, technikákkal juttatják el a dolgozóhoz. Ezt a hivatalos statisztika nem méri, ugyanis az adatszolgáltató kérdőíveken a papíron kifizetett bértömegről kell nyilatkozniuk a vállalkozásoknak.
A minimálbéres alkalmazás elterjedtségére jellemző, hogy Magyarországon minden negyedik foglalkoztatott papíron 57 ezer, illetve januártól 62 500 forintot keres.
A Gki Gazdaságkutató Rt. 2006-ra vonatkozó prognózisa szerint egyébként, a bruttó keresetek, a költségvetési szférában 4,5 százalékkal, a versenyszférában 5,5 százalékkal nőnek. A nettó bérnövekedés mértéke, az adójogszabályok változása miatt egy százalékkal magasabb lesz. Összességében a reálbérek 4 százalékos növekedését várják.
Mennyit keresnek a versenyszférában?
A versenyszférában dolgozók keresetéről pontos adatokkal senki sem rendelkezik. A munkáltatói ajánlatokat ismerő és kereseti adatokból naprakész fejvadász és személyzeti tanácsadó cégeket kérdeztünk az egyes szakterületeken kínált bruttó munkabérekről. Mivel a fejvadászok ügyfelei elsősorban nagyvállalatok, a megadott adatok elsősorban multinacionális cégekre értendők, főleg Budapestre és vonzáskörzetére vonatkoztatva.
Informatika: bruttó 200 ezernél kezdődik
Az iIT Jobs tanácsadó cégtől megtudtuk, hogy az nformatika területén, a kezdő programozók bruttó 250-280 ezer forintra számíthatnak, a 2-3 éves tapasztalattal rendelkezők pedig 350-400 ezer forintra. A rendszergazdák bére 250 ezer forint körüli, a komolyabb üzemeltetésre felvettek, hozzávetőleg 400 ezer forintot keresnek.
A projekt managerek fizetése leginkább attól függ, hogy hány ember munkáját szükséges felügyelniük, és hogy milyen nagyságú beruházásban vesznek részt. A kisebb volumenű projektek vezetésére felvetteknek átlagosan 600 ezer forint a fizetésük, a tapasztaltabbaknak 800 ezer forint - az alvállalkozók esetében 800 ezer forint + áfa, számla ellenében.
A Profi Power személyzeti tanácsadó cégnél hozzátették, a help desk pozícióban dolgozók bére bruttó 180-250 ezer forint között mozog, a SAP tanácsadók, tapasztalattól függően 400-800 ezer forintot, a 20-40 főt irányító csoportvezetők bére pedig 600-750 ezer forint lehet.
A diplomás álláspiac másik keresett területe a mérnöki tevékenység. A Profi Power tanácsadói elmondták, a pályakezdő gépészmérnökök 250-300 ezer forintra számíthatnak, a 2-3 éves tapasztalattal rendelkezők 400-500 ezerre. A villamosmérnökök esetében, a friss diplomások általában 200-250 ezer forintnyi bért kapnak, a tapasztaltabbak 300-350 ezer forintot.