A magyar dolgozók szerint a főnök kettős mércét alkalmaz

A hazai munkavállalók csaknem fele úgy érzi: vezetőik kettős mércével mérnek, magukra vonatkozóan más játékszabályokat tartanak érvényesnek. A munkavállalók 17 százaléka azt gondolja: sztriptíz bárban is lehet üzleti tárgyalásokat bonyolítani - áll az Ernst & Young és az Interview NSS idén februárban és márciusban végzett felmérésében. Nemzetközi összehasonlításban a magyarok kevésbé bíznak a főnökben, és nagyobb arányban hibáztatnak más személyt tévedéseikért, mint nyugati kollégáik.

A közvéleménykutatás alkalmával nyolc nyugat- és kelet-európai ország tőzsdén jegyzett, multinacionális nagyvállalatának 100 alkalmazottját keresték fel otthonában telefonon. A megkérdezetteket többek közt arról faggatták: mi a véleményük a csalás és korrupcióellenes szabályok, előírások hasznosságáról, a vezetői hozzáállásról. A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak: a munkavállalók becslései szerint mekkora arányban nem derül fény a vállalatoknál időnként előforduló etikátlanságokra. A felmérésben holland, német, francia, osztrák, svájci, magyar, lengyel és cseh alkalmazottak vettek részt.

A magyar munkavállalók szerint a cégvezetők fele kettős mércével mér

Ami az etikus magatartást illeti, a magyar munkavállalók nincsenek elragadtatva a vezetők többségétől. A megkérdezettek fele szerint a hazai vállalatvezetők kettős mércét alkalmaznak: magukra nézve más etikai normákat tartanak kötelező érvényűnek, mint a beosztottaikra. A magyarok az adatok tükrében alacsonyabb hajlandósággal szavaznak bizalmat a feletteseknek, mint közép-és nyugat-európai kollégáik. Az utóbbiaknak mindössze 38 és 22 százalékuk érzi úgy: a management más térfélen játszik a jogkövető magatartás tekintetében, mint a munkavállalók.

A munkavállalók etikusnak gondolják a viselkedésüket

A felmérés arra is rámutatott: a hazai munkavállalók megfelelőnek ítélik saját etikus magatartásukat. 89 százalékuk kifejezetten jónak értékeli magát ezen a területen, 10 százalékkal meghaladva az európai átlagot. A hazai munkavállalók közel egynegyede mást hibáztat a tévedéseiért. A nyugat európaiak közül csak minden 10. munkavállalót jellemez ez a hozzáállás.

Sztriptíz bárban is lehet üzletet kötni?

A válaszadók döntő többsége -90 százalék- a visszaélések közé sorolja a számadatokkal való manipulációt. A közvéleménykutatásban részt vevők 19 százaléka nem tartja etikátlannak az irodai írószerek otthoni használatát. A kutatásban résztvevő többi európai ország valamivel szigorúbban véleményezi a kérdést: nekik csupán 10 százalékuk nem talál kivetnivalót az irodai eszközök otthoni használatában. A magyar munkavállalók 36 százaléka úgy érzi: nem okoz problémát számára a munkahelyi fénymásoló gépek magáncélú használata. Európa-szerte ez az arány 44 százalékos. Érdekes adalékként szolgál: a válaszadók 17 százaléka az elfogadható gyakorlatok közé sorolja a sztriptíz bárban bonyolódó üzletkötéseket.

A munkavállalók többsége szerint nem várhatók változások

A magyar munkavállalók úgy vélik: a vállalati kultúra középpontjában főként a nyereségesség és a növekedés áll. Ezt a válaszadók 34 és 29 százaléka gondolja így. Minden ötödik munkavállaló meg van róla győződve: Magyarországon még nem alakultak ki a vállalatoknál a korrupció visszaszorítását szolgáló szabályozási formák. A megkérdezettek 59 százaléka úgy véli: a cégek nem tartják be a már meglévő előírásokat.Az Európa más részén élő munkavállalók ennél bizakodóbbak: szerintük a vállalatok 67 százaléka nem követ el kihágásokat a szabályozások megtartásánál.

Pesszimista magyarok

A magyarok nem látják túl optimistán az etikátlan eljárások csökkenésének esélyét. Háromnegyedük úgy érzi: idén sem várhatóak változások a területen. 13 százalékuk egyelőre bizonytalan. Az optimista 9 százalék várakozásai szerint idén kevesebb etikai vétség fordul elő a vállalatok köreiben.

Kühn János, az Ernst & Young Visszaélési Kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágért felelős hazai menedzsere úgy látja: a vonatkozó szabályok megléte, ismerete, konzekvens alkalmazása jelenti a tényleges szervezeti szabályozottságot. "Ezek együttes megléte Magyarországon jóval elmarad a vizsgált közép-és nyugat-európai értékektől." -jegyzi meg a menedzser.

Takács Gabriella