Május elseje: a munkát ünnepeljük munka nélkül

Sör, virsli, vurstli, természetes vagy mesterkélt lelkesedés a Felvonulási tér dísztribünje előtt, az elmaradhatatlan "Felvonulók kérték" Gálvölgyi paródia, városligeti séta, koncert a Tabánban. Ilyen képek élnek bennünk május elseje múltjáról és jelenéről. Nem európai eredetű ünnep, amely több, mint 100 éves múltra tekint vissza. Mit is ünneplünk pontosan ezen a napon?

A munka ünnepe a köztudatban összefonódott az "átkosban" bevettnek számító vörös zászlós felvonulásokkal, a sörsátorral, a virslivel, a vurstlival, no meg a csillagászati árakon kapható városligeti léggömbökkel, az elmaradhatatlan perecárusok hadáról nem is beszélve. És persze a Gálvölgyi-paródiákkal, ahol a komikus hol kemény rokkerként, hol tájszólásban beszélő parasztbácsiként, hol pedig vastag bakelitszemüveget viselő, egzisztenciálisan hátrányos helyzetű értelmiségi családapává átlényegülve kérhetette a jobbnál jobb műsorszámokat.

Előbb tíz, később nyolcórás munkaidőért küzdöttek

Pedig május elseje nem szocialista találmány. A piros betűs ünnep gyökerei a tengerentúlon erednek. Az USA-ban a munka ünnepe bevezetésének mintegy nyitányaként 1791-ben és 1830-ban a philadelphiai ácsok tüntettek elsőként a fix 10 órás munkaidő bevezetéséért. A reformokért kardoskodó philadelphiai munkások nem ültek sokáig a babérjaikon. Az 1836-ra kivívott 10 órás munkaidő bevezetésekor már a nyolcórás munkanap törvénybe iktatásán törték a fejüket. 1886. május elsején már több százezer amerikai tüntetett ezért. Két nappal később a chicagoi Haymarketben a rendőrök és a nyolc órás munkáért tüntetők összecsapása több halálos áldozatot követelt. A történtek kapcsán egy évvel később végezték ki a tüntetések néhány főbb szervezőjét.

Az Amerikai Munkásszövetségtől jött az ötlet

Az Amerikai Munkásszövetség (AFL) a Chicagoban történtekre reagálva vetette fel elsőként a világ különféle pontjain élő szakszervezetek, munkásszervezetek közös demonstratív felvonulását. Az 1889-ben rendezett párizsi szocialista konferencián örömmel üdvözölték a közös demonstráció ötletét.

A magyarok is az elsők között vonultak

Eközben a szocialista kongresszuson részt vevő Magyar Általános Munkáspárt az 1890. május elsejei felvonulás hazánkba importálásán dolgozott gőzerővel. A szervezőmunka meghozta gyümölcsét. Egy évvel később csaknem 10 ezren vonultak végig Budapest utcáin. Az összefogás futótűzként terjedt világszerte. Egy évvel később az USA, az európai országok többsége, sőt Chile, Peru és Kuba is együtt "vonult". Az érintett országokban napirendre került a fekete és fehér munkavállalók egyenjogúságának kérdésköre is. Az eredeti tervek szerint egyszeri alkalomra tervezett demonstrációból globális hagyomány lett. Nem sokkal később brazil, orosz és ír felvonulók is bekapcsolódtak. Az 1920-as években a kínaiak és az indiaiak is csatlakoztak a május elsején felvonulók táborához.

1945 óta munkaszüneti nap

Magyarországon egyébként 1945 óta tarthatják nyilván a dolgos hétköznapokban megfáradtak május elsejét munkaszüneti napként. Kanadában és Amerikában ezzel szemben szeptember elsejét kiáltották ki ünnepnappá. Május elsejét többek között Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, Kubában és Franciaországban is munkaszüneti napként ünneplik.

Takács Gabriella