Hazánkban a diplomás nők egyre később hozzák világra első gyermeküket, a gyermekvállalási kor több mint 4 évvel tolódott ki az utóbbi 10-15 évben. A felsőfokú végzettségűek jelenleg átlagosan 29 éves korban szülnek először, 37 százalékuk viszont jóval később, 30-34 éves korukban vállal először gyermeket.
Az átlag - vagyis a hazai nők összessége végzettségi szinttől függetlenül - egyébként 26 év. Nyugat-Európában hasonló a helyzet, Hollandiában átlagosan 29,3 éves korukban szülik meg első gyermeküket a nők, Görögországban, Finnországban, Olaszországban és Svájcban pedig 28-29 évesen.
Míg azonban ezekben az országokban hagyományosan később szülnek a hölgyek - 1960-ban például Franciaországban 25 év volt az átlag, nálunk ugyanekkor 22 év -, addig hazánkban a gyermekvállalási kor kitolódását főleg a munkaerő-piaci változások idézték elő.
Gyermekápolás és állásvesztés: a nők fele fél tőle
"A nők többsége az anyai, háziasszonyi szerepkört választaná a munka helyett, ezt viszont nem teheti meg. A stabil háttér kialakításához ugyanis ma már nem elég a férfinak munkát vállalni, ahhoz a nőnek is dolgoznia kell. A gyermekvállalás és a munka azonban hazánkban nem vagy csak nehezen egyeztethető össze" - mondja Pongrácz Tiborné demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa, aki számos reprezentatív kutatást és felmérést készített és elemzett már a témával kapcsolatban.
Ezzel a diplomás hölgyek is egyetértenek. Közel 50 százalékukat tölti el aggodalommal például az, hogy a gyermek betegsége miatti gyakori hiányzás megingatja majd állásuk biztonságát - derült ki egy 2002-ben elkészített, 16 ezer személy részvételével zajló felmérésből.
A szülés kitolása kockázatos
"A fentiek mellett a gyermekvállalási kor kitolódásához az is "hozzájárul", hogy a diplomás nők számára az utóbbi években egyre fontosabbá vált a karrierépítés. Mivel hazánkban ez is nehézkes egy kisgyermek mellett, így inkább a hölgyek később szülnek" - tette hozzá.
A kutató azonban figyelmeztet: a gyermekvállalás kitolása visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Könnyen előfordulhat például, hogy a hölgyek végül gyermektelenek maradnak - annak ellenére, hogy egyébként szerettek volna gyermeket.
A gyermekvállalási szándékokat kutató családtervezési vizsgálatok eredményei kimutatták: a fiatalok közül - kevés kivétellel - mindenki szeretne legalább egy, a diplomások 35 százaléka pedig legalább 3 gyermeket.
Hollandiában többen szülnek, gyermektelen német diplomások
Ezt azonban végül sokan nem valósítják meg: hazánkban átlagosan 1,2-1,3 gyermeket szülnek a hölgyek. "A gyermekek száma Nyugat-Európában egyébként jóval magasabb, mint itthon: Franciaországban, Hollandiában és a Skandináv országokban ez az arány 1,7-1,8.
Németországban viszont sok diplomás nő egyáltalán nem szül. A diplomás német hölgyek 30 százaléka nem ad életet gyermeknek. Érdekesség, hogy a külföldön tanult és az egykori NDK-ban felnőtt nők között több gyermek születik. Az egyetemi diplomás, nyugatnémet hölgyek körében 35 százalékos a gyermektelenség.
Nem szükséges későn szülni
Kiss István pszichológus szerint a karrier sikeres felépítéséhez nem feltétlenül szükséges 28-30 éves korban világra hozni az első gyermeket. "A korai gyermekvállalás a kezdeti nagy terhelés után egyenletes felfutást biztosíthat az anyának. Ha átvészelte az első három évet, úgy hogy közben a terheket meg tudta osztani férjével, jók az esélyek a szakmai pálya kiteljesítésére" - mondta el.
"Az amerikaiak egyébként a következőképpen oldják meg a helyzetet: egy-két korán vállalt gyermek mellett a korai negyvenes években újabb gyermek hoznak a világra. Ez hazánkban elsősorban azoknak ajánlható, akik egy működő- és fejlődőképes vállalkozást tudnak beindítani és felfuttatni harmincas-negyvenes éveik során" - jegyezte meg.
Oroszi Babett