A közelmúltban egy amerikai nő azért jelentette fel kollégáját, mert éveken át egy kolbásszal szexuális játékokat imitált neki a munkahelyén és péniszt ábrázoló nyakláncot hordott. Ítélet még nincs az ügyben, de nem lenne meglepetés, ha a férfit elítélnék szexuális zaklatásért.
Pontos adatok nincsenek arról, a munkavállalók mekkora arányát érte szexuális zaklatás a munkahelyen. Egy kilenc évvel ezelőtt készített átfogó, EU-s vizsgálat szerint a nőknek 30-50, a férfiaknak 10 százaléka szenvedett el kínos nemi közjátékot.
Hazánkban még nem készült erre vonatkozó kutatás. Szakértők mégis úgy vélik: az arány hasonló lehet. Ennek ellenére mindössze egy-két ilyen jellegű per indult, és a bejelentések száma is igen csekély.
Nemcsak kézzel, e-maillel is lehet szexuálisan zaklatni
"A munkavállalók visszalépnek a feljelentéstől, amint megtudják: nevük az eljárás során nem maradhat titokban. A hallgatás másik oka, hogy elég nehéz bebizonyítani a zaklatás tényét. Tárgyi bizonyíték illetve tanúk hiányában esélytelen megnyerni egy ilyen pert. Mindemellett a dolgozók nagy része tájékozatlan a témával kapcsolatban. Sokan vélik úgy, hogy a szexuális tartalmú e-mailek küldözgetése, a pornográf felvételek kifüggesztése a falra még nem minősül szexuális zaklatásnak. Pedig ez is annak számít" - mondja Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság főtanácsosa.
Egy takarítónő pert nyert
"Az egyetlen elmarasztaló ítélettel záródó ügyben is hasonlók történtek. Egy takarítónő keresett fel bennünket, akit kirúgtak, mert sérelmezte főnöke viselkedését. Az úr obszcén vicceket mesélt neki, illetve homályos célozgatásokat tett. Ez - mint kiderült - kimeríti a zaklatás tényét, épp ezért a büntetés sem maradt el. Mivel a vezető végig együttműködött a vizsgálatot lefolytatókkal, a hatóság nem szabott ki pénzbírságot. Mindössze eltiltotta a munkáltatót a jogsértő magatartás további folytatásától" - mesélte Gregor Katalin.
Mi számít szexuális zaklatásnak?
Tény, hogy a magyar szabályozás valóban nem határozza meg kellő részletességgel, mi tekinthető zaklatásnak. Az esélyegyenlőségi törvény erre vonatkozó paragrafusa ennyit ír: "Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8.§-ban meghatározott tulajdonságával (vagyis korával, fogyatékosságával, nemével, szexuális irányultságával stb) függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása".
A nemzetközi jog ennél pontosabban körülírja a fogalmat. Az ENSZ CEDAW Bizottsága által kidolgozott meghatározása szerint a szexuális zaklatás magában foglalja az olyan szexuálisan determinált nemkívánatos viselkedést mint a testi kontaktus és közeledés, a szexuális színezetű megjegyzések, pornográf képek mutogatása és szexuális igények kinyilvánítása akár szóval, akár tettel.
Mit lehet tenni?
"Ha egy magyar dolgozóval történnek hasonlók, akkor fordulhat bírósághoz, indíthat munkaügyi, személyiségi jogi vagy polgári pert zaklatója ellen, továbbá becsületsértés jogcímén büntetőeljárást is kezdeményezhet. Ezen kívül felkeresheti az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is" - állítja Spronz Júlia, a Patent jogvédő egyesület munkatársa.
"Sajnos azonban a jelenlegi jogalkalmazói gyakorlat alapján inkább számíthat arra, hogy az ő felelősségét helyezik előtérbe, minthogy elégtételt kapjon az elszenvedett erőszak miatt" - állítja Spronz Júlia.
"Ha bebizonyosodik a zaklatás ténye, akkor a Hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a magatartás további folytatását, nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatot, vagy bírságot szabhat ki" - teszi hozzá Gregor Katalin.
A négyszemközti beszélgetés segíthet
Aki nem akar átesni ezen a meglehetősen hosszadalmas, ráadásul túl sok sikerrel nem kecsegtető jogi procedúrán, az nem sok mindent tehet. Kiss István szakpszichológus szerint ebben az esetben célszerű minden diplomáciai érzéket latba vetve megbeszélni a problémát a zaklatóval.
"Lényeges, hogy négyszemközt történjen a megbeszélés. Ha ez nem vezet eredményre, a főnök lehet a következő állomás. Sok esetben hasznos lenne 'mediátort', azaz külső tanácsadót bevonni a konfliktuskezelésbe, ez viszont Magyarországon még nem elterjedt" - mondta el.
Oroszi Babett