A munkavállalói felmondás legegyszerűbb módja a rendes felmondás, amikor írásban közöljük a munkaadóval, szeretnénk munkaszerződésünket megszüntetni. Nem kell indokolni a döntést, viszont a teljes felmondási időt -ami maximálisan három hónap lehet - le kell dolgoznunk. A munkaadónak a jog időt hagy a munkaerő pótlására. Ha rendes felmondás esetén nem dolgozzuk le a felmondási időt, akkor a munkaadó bíróság előtt követelheti az erre az időre járó átlagbért. Nem érdemes kockáztatni több százezer forintot és a pereskedést.
Ha a munkaadó kezdeményezi a rendes felmondást, akkor a felmondási idő felét kell csak ledolgoznia a menesztett dolgozónak és végkielégítés is jár neki. A végkielégítés nagysága 3 évnyi egy munkaadónál töltött, folyamatos munkaviszony esetén 1 hónap átlagbér, ami hosszabb munkaviszonnyal növekszik. Főnökünknek a döntést indokolni kell, aminek "valósnak és okszerűnek" kell lennie. Ha nem indokol vagy nem a munkához kapcsolódik az indoklás, eséllyel perelhető. Ilyen megnyert perekben általában több millió forintos kártérítést ítél meg a bíróság.
Trükk végkielégítés fizetése ellen
Közös megegyezéssel is megszűnhet a munkaviszony. Ebben nincsenek kikötések, a két fél megegyezése mérvadó. Előnyös lehet, ha a munkaadó ezzel a móddal mentesít a felmondási idő ledolgozásától és már másnap kezdhet a munkavállaló az új munkahelyen. Gyakori munkaadói trükk, hogy azért szeretnék a rendes munkáltatói felmondás helyett a közös megegyezést elérni, hogy mentesüljenek az esetleges végkielégítés kifizetése alól. Közös megegyezés esetén ugyanis nem jár végkielégítés.
Ittas állapot, lopás: rendkívüli felmondási ok
A felmondás jogilag sikamlós fajtája -ezért ügyvédi segédlettel tanácsos meglépni- a rendkívüli felmondás. A munkaadó szempontjából rendkívüli felmondási ok lehet a lopás, az ittas munkavégzés, a fizikai erőszak. A munkavállaló oldaláról a munkához szükséges védőfelszerelés hiánya, folyamatosan elmaradó bérátutalás vagy ha a munkavégzéshez szükséges eszközöket nem biztosítja a cég.
Ha a munkaadó teszi meg, előtte a munkavállalónak lehetőséget kell adni a védekezésre, a meghallgatásra. A mondvacsinált okra visszavezethető rendkívüli felmondások gyakori hibája, hogy az érintett meghallgatása nélkül történik vagy nem készül jegyzőkönyv róla. Ha jogellenesnek bizonyul a rendkívüli jogviszony megszüntetés, a hibás felet a következő jogkövetkezmények terhelik: a munkáltató köteles megfizetni a kiesett munkabért, a felmondási időre járó átlagkeresetet, a végkielégítést, illetve köteles a jogviszonyt helyreállítani.
A felmondási idő legalább harminc nap, ami a munkáltatónál töltött évekkel folyamatosan hosszabbodik: három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyven nappal, húsz év után hatvan nappal lesz több.
Gyes és táppénz alatt nem lehet felmondani
Fontos kitétel, hogy nem lehet felmondani táppénz, terhesség alatt. A gyes lejárta után legkorábban 30 nappal lehet rendes felmondással megszüntetni a munkáltatónak a jogviszonyt. Ha azonban valakinek felmondanak, és utána kerül táppénzes állományba, nem illeti meg a védelem. A munkavállaló azonban felmondhat táppénz alatt is, és ekkor a felmondási idő is telik. Határozott idejű munkaviszony esetén annak lejártával - akár terhesség, akár táppénz alatt - megszűnik a munkaviszony, ekkor tehát nincs védelem. A munkáltatónak az igazolásokat az utolsó munkában töltött napon kell kiadni, ezt a Munkaügyi Felügyelőség ellenőrizheti, és bírságot szabhat ki, valamint a felmerült kár megtérítésére kötelezi a bíróság a munkáltatót.