A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 180 900 forintot kerestek. Ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók bére 172 400 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 400 forint volt. Utóbbi összeg az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő 13. havi bért is tartalmazza. A nemzetgazdaság havi nettó átlagkeresete 112 200 forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak 83 900 forintot, a szellemi munkát végzők 144 200 forintot tettek zsebre.
Építőipar, ingatlanszolgáltatás: átlag feletti emelés
Január-augusztus között a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 4,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a keresetek az építőipar (18,4 százalék), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (11,9 százalék), a kereskedelem, javítás (11,1 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (10,9 százalék) gazdasági ágban. A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak júniusi és júliusi bruttó átlagkeresete már tartalmazza az egyhavi külön juttatás egytizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél júliusban bruttó értéken 8,0 százalék, nettó értéken 1,6 százalék keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Textilipar: bruttó 101 ezer forint az átlag
Az egyes területek között a legkevesebbet a textiliparban dolgozók kerestek (101 ezer forint), ám a mezőgazdaságból élők fizetése is átlag alatti (117 ezer forint). A legjobban fizető ágazat továbbra is a pénzügy, ahol bruttó 378 ezer forint az átlagfizetés.
A dolgozói létszámok tekintetésben a költségvetési intézményekben összességében közel 4,7 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma.