Alaposan át kell gondolni a fizetési igényt

"Önéletrajzát fizetési igény megjelölésével kérjük." Sok álláshirdetésben előfordul, hogy a munkaadó ilyen vagy ehhez hasonló formulával kéri az álláskeresőket, pályázatukban írják le, mennyiért vállalnák el az állást. A fizetési igény optimális belövése nem egyszerű. Ha keveset írunk, romlik az alkupozíciónk, ha sokat, akkor emiatt eshetünk ki a jelöltek közül. Mit tegyünk?

A fizetési igény megjelölése az egyik legkényesebb téma a pályázati anyag összeállításakor. Úgy kell ugyanis meghatározni jövőbeni fizetés, hogy a pályázó minimális információkkal rendelkezik a leendő pozícióról. Ráadásul eltérni a feltüntetett összegtől a későbbiekben nem - vagy csak igen kis mértékben - lehet. Talán épp ezért oszlanak meg a vélemények már azzal kapcsolatban is, hogy pályázati anyagunkba egyáltalán beleírjuk-e.

Ha kérik és ismert a munkakör, írjuk be

Az Adecco munkaerőközvetítő ügyvezetője szerint például jobb, ha kitérünk előle. "Ha nem tudjuk a pozíció leírását, nem tanácsos azt sem az önéletrajzban, sem a motivációs levélben feltüntetni, hiszen a pályázó ezzel saját alkupozícióját rontja le. Tegyük fel, hogy beír bruttó 200 ezer forintot, majd később kiderül, hogy feladatköre jóval bővebb, mint azt gondolta volna. Ilyenkor gyakorlatilag nem tud mit tenni, a munkakört a beírt fizetésért lesz kénytelen elvállalni" - magyarázta Gárdus Zsuzsanna.

Kiss Gabriella karriertanácsadó szintén nem tartja szerencsésnek az igény feltüntetését. Ennek ellenére úgy véli, ha kérik, akkor teljesíteni kell. "Ha a jelölt nem írja be, akkor könnyen elképzelhető, hogy pályázati anyagát továbblappozzák, és be sem hívják interjúra" - mondta el a karriertanácsadó.

Ha nem akarunk összeget írni

"Aki úgy dönt, hogy nem akarja megosztani leendő munkáltatójával fizetési igényét, annak első lépésben érdemes megkérdezni a kísérőlevélben, hogy kizáró ok-e, ha nem írja meg az összeget. Tanácsos mindehhez hozzátenni, hogy alapvetően nincs problémája az igény megjelölésével, viszont addig nem szeretne semmit mondani, amíg nem ismeri teljes egészében a pozícióhoz tartozó feladatokat, a munkakörrel járó felelősség mértékét, a munkaidő jellegét, illetve amíg nem tudja, hogy a béren kívül milyen juttatásokat ajánl a cég" - adott tippet Gárdus Zsuzsanna.

Aki megjelöl összeget, annak is konkrét szám helyett ajánlott sávot feltüntetni. "Természetesen több szempontot kell mérlegelni az összeg meghatározásánál, de mielőtt a minimum összeget megfogalmazná, gondolja át azt is, hogy mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy megszokott életszínvonalát fenntartsa" - tanácsolja Kiss Gabriella.

Megindokolható a tág összeghatár

Hogy mekkora különbség lehet az alsó és a felső határ között? Kiss Gabriella szerint minél magasabb szintű a munkakör, annál nagyobb lehet a differencia. "Amíg nincs tisztában a leendő felelősségi körrel, a várható túlórák számával, azzal, hogy hány beosztottja lesz, addig nem tekinthető határozatlanságnak, hogy tág határt szab, hiszen ezek ismerete nélkül nem várható el a bérigény konkrét megjelölése" - mondta el. "Fizetési igényként az elvárt teljes bruttó jövedelmet tanácsos feltüntetni, vagyis a bér és az egyéb juttatások együttes összegét." - tette hozzá Kiss Gabriella. A pályakezdőknek különösen problémás lehet a fizetési igény megjelölése. Nekik ajánlott körbenézniük az interneten illetve baráti körükben, hogy megpályázott pozíciójukat milyen bérek jellemzik, és ehhez mérten érdemes meghatározniuk az összeget.

Németországban nagyobb gond

Ami biztos, hogy külföldön jobb beleírni az összeget, ellenkező esetben ugyanis véget ér a pályázás a jelölt számára. A Personalmarkt német tanácsadó cég felmérése szerint a cégek 14 százaléka nem veszi figyelembe azokat a pályázatokat, amelyekben a pályázók nem tüntetik fel fizetési elvárásukat. Akkor is így járnak a pályázók, ha az álláshirdetésben nem szerepel ez kitételként. A kutatás szerint ráadásul az sem mindegy, hogy mennyit írnak be a jelöltek. A német álláskeresők 30 százaléka azért nem nyeri el az állást, mert vagy túl magasra vagy túl alacsonyra lövik be elképzelésüket. Felfelé 19 százalék, lefelé 40 százalék a kritikus pont. Ahol a cég és a jelölt elképzelése között ennél nagyobb a differencia, kiesik az esélyesek közül.

Oroszi Babett