Július elseje a köztisztviselők napja

Ma hiába megyünk ügyfélfogadási időben adóhivatalba, okmányirodákba vagy polgármesteri hivatalba, zárt ajtókat találunk. A köztisztviselőket ünnepeljük, ugyanis július elseje az ő napjuk. Kik is ők valójában? Milyen jogszabályi keretek között dolgoznak? Mennyit keresnek? Milyen karrierút kínálkozik számukra? Az 1992. évi XXIII. törvényt tanulmányoztuk.

Július elsején ünnepeljük a köztisztviselőket, akik a közigazgatásban az állami és az önkormányzati hatalmat képviselik. Munkájukat speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban.

Ki lehet köztisztviselő?

A köztisztviselők jogállásáról az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezik. Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - ügykezelői feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, - ügykezelői feladatkörre legalább középszintű
szakképesítéssel - rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. A közszolgálati jogviszony kinevezéssel jön létre. A próbaidő legalább három, legfeljebb hat hónap.

Karrierút: gyakornoktól vezető-főtanácsosig

A köztisztviselői karnál megfelelő teljesítmény esetén az évek előrehaladtával változik a besorolás. Egyetemi, főiskolai diplomával a pályakezdő köztisztviselő gyakornoki besorolást kap. Egy év munka után fogalmazói, három év elteltével tanácsosi, nyolc év után vezető-tanácsosi, tizenhat év elteltével főtanácsosi, huszonöt év múlva pedig vezető-főtanácsosi besorolást kap. Középiskolai végzettségű köztisztviselőnek két évet kell gyakornokként tölteni, hogy előadói besorolást kapjanak. 12 évi közszolgálati jogviszony után lehetnek főelőadók, majd 31 év után főmunkatársak.
A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója évente, írásban értékeli, előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján. Az értékelés végül kihat a díjazására, illetve a köztisztviselőt előmeneteli pályáján legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni is kell, a kötelező minősítési lap szempontjai szerint. Általában a minősítés egy ötfokozatú skálán történik "kiemelkedő", "átlag feletti", "átlagos", "átlag alatti", "nem kielégítő" osztályzatokkal.

8 órától 16.30-ig tart a munkaidő

A törvény szerint a köztisztviselők munkaideje heti negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart. A képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását eltérően is megállapíthatja.
A napi munkaidő-maximum 12 óra, a heti pedig 48 óra. Ebbe bele kell számolni az ügyelet teljes tartamát, valamint az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is. Berendelhető azonban a köztisztviselő rendkívüli munkavégzésre, ám ez esetben annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet.

Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

25 nap az éves alapszabadság

A törvény szerint a köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül besorolástól függően pótszabadság jár. Felsőfokú végzettségű fogalmazónál 3, tanácsosnál 5, vezető-tanácsosnál 7, főtanácsosnál 9, vezető-főtanácsosnál 11 munkanap. Tehát egy vezető-főtanácsosnak évi 36 nap szabadsága van. Középfokú végzettségű előadóknak a pótszabadság 5, főelőadóknál 8, főmunkatársaknál 10 munkanap.
Osztályvezetők az alapszabadságon felül 11, főosztályvezető-helyettesek 12, főosztályvezetők 13 munkanapot kapnak.

Felmentési idő: 6 hónap

A felmentési idő hat hónap. A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. Határozott idejű jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő legfeljebb a szerződés végéig tarthat. A köztisztviselőt felmentése esetén végkielégítés is megilleti. Ennek összege a közszolgálatban eltöltött idő arányában változik több fokozatban: például 3 év után egyhavi, öt év után kéthavi fizetés jár. A maximális korlát nyolchavi fizetés, amihez 20 év közszolgálatban eltöltött idő szükséges.

Az alapfizetésnél sokkal több kereshető

A köztisztviselők fizetése alapilletményből, illetménykiegészítésből és egyéb pótlékokból (például nyelvvizsga) tevődik össze. A bért az illetményalaphoz kötik és bizonyos szorzószámokból "jön ki" az alapilletmény. Jelenleg a köztisztviselői illetményalap 38 650 forint. Felsőfokú gyakornok esetén a szorzószám 3,1, tehát egy kezdő köztisztviselő alapfizetése bruttó 119 800 forint, míg egy 17 éves gyakorlattal rendelkező vezető főtanácsosé -itt a szorzó már hatszoros - 231 900 forint, egy főosztályvezetőé - nyolcas szorzóval - 310 000 forint. A fizetést azonban jelentősen megdobhatja az illetménykiegészítés, ami intézményenként eltérő. Például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, az Országgyűlés Hivatalánál az alapfizetés 80 százaléka a kiegészítés, tehát majdnem duplázódik az alapfizetést. A Miniszterelnöki Hivatalban, a Központi Statisztikai Hivatalban, az APEH-nél 50 százalék. Helyi önkormányzat saját hatáskörben szabályozhatja a kiegészítést: megyei önkormányzatnál, megyei jogú városban dolgozók maximum 40, kisebb településen legfeljebb 20 százalék plusz pénz adható. Szintén javítja a keresetet a 13. havi fizetés.

Pénzt hoz a nyelvvizsga

Tovább srófolható a fizetés, ha idegen nyelven beszél a köztisztviselő, legalábbis államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, a többinél akkor vehető figyelembe, ha az a munkavégzéshez szükséges. A három világnyelv esetén felsőfokú C típusú nyelvvizsga birtokában az illetményalap 100 százaléka (38 650 forint), középfokú C típusú nyelvvizsgánál az illetményalap 60 százaléka (23 190 forint), alapfokú C típusú nyelvvizsgánál az illetményalap 15 százaléka (5800 forint) jár. Más nyelveknél felsőfokú C-vel az illetményalap 50 százaléka jár, ha kell a munkához.

Ezen kívül járhat vezetői pótlék, éjszakai pótlék, gépjárművezetői pótlék, helyettesítési díj stb. melyeket a törvény részletesen szabályoz. És természetesen a 13. fizetésről sem szabad elfeledkezni.

Béren kívüli juttatások: 73 600 forint ruhapénz

Az illetményhez kapcsolódóan a törvény számos jóléti, szociális juttatást is meghatároz. Kötelező juttatások a természetben nyújtott étkezés vagy étkezési utalvány; évenként az illetményalap 200 százalékának megfelelő ruházati költségtérítés. A "ruhapénz" 2006-tól 73 600 forint. Lehetséges egyéb juttatások például a munkába járáshoz helyi bérlet, lakhatási, lakásvásárlási támogatás, üdülési csekk, illetményelőleg, élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás. A juttatások részletes szabályait a törvény rendelkezései alapján részletes belső szabályzatok állapíthatják meg.

Karácsony Zoltán