A cseh munkaerőpiac is erősen érzi a válságot, különösen az autóipar és az építőipar visszaesését. A 4-5 százalék körüli munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra emelkedett és év végére a 10 százalékot is elérheti. Ez pedig feszültséget okoz az álláspiacon.
Amikor zakatolt a gazdaság, kellettek a külföldiek
A kormány válságkezelő intézkedéseinek egyik eleme a külföldi munkavállalók számának csökkentésére irányul. Az utóbbi öt évben ugyanis megduplázódott a külföldi munkavállalók száma, jelenleg körülbelül 362 ezren vannak. 2007-ben például az új munkahelyek 40 százalékát külföldiek kapták, köszönhetően a szárnyaló gyártó ágazatoknak és az építőiparnak. A növekvő munkanélküliség azonban kockázatokat rejt a külföldiek vonatkozásában. Az állástalanná váló, tartalékok nélküli, gyökeret még nem eresztett külföldi munkaerő nagyobb eséllyel válik hajléktalanná, marad vízuma lejárta utána is az országban, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet.
A cseh kormány tervei szerint a programmal 2 ezer vendégmunkás visszatelepülése oldható meg. Eddig közel 1400 fő jelentkezett, főként mongolok és vietnámiak. Aki vállalja, hogy nem tér vissza a cseh álláspiacra, az repülőjegyet, 500 euró (150 ezer forint) készpénzt kap, 15 éven aluli gyermek esetén pedig további 250 eurót (75 ezer forint).
A spanyolok is hazatelepítenek
Csehország nincs egyedül ezzel a törekvésével. A Wall Street Journal beszámolója szerint a még nagyobb munkanélküliséggel küzdő Spanyolországban a szocialista kormány tavaly bejelentette, 100 ezer vendégmunkás hazatelepülését segíti. Aki vállalja, hogy a következő három évben nem tér vissza Spanyolországba, 6 hónapnyi munkanélküli segély összegével távozhat (ez átlagban 14 ezer euró - 4,2 millió forint). Eddig 4 ezer dolgozó vette fel az összeget.
Egyre kevesebb a külföldi munkavállaló Magyarországon
Ács Verától a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi osztályának vezetőjétől megtudtuk, Magyarország nem tervezi hasonló típusú intézkedések bevezetését nem-uniós munkavállalókkal szemben., amelynek oka, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte a magyar munkaerőpiacon nem okoz feszültséget. "2009 március végén az érvényes munkavállalási engedélyek és bejelentések száma összesen 44,4 ezer volt, ami több mint 20 százalékos (13 ezres) csökkenésnek felel meg egy éves viszonylatban" - mondta Ács Vera. A nem EU-tagországból érkező vendégmunkások közül a legtöbben Ukrajnából érkeztek. Március végén 7 ezer fő dolgozott Magyarországon, ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Valamivel nőtt a szerb (2,4 ezer) és a kínai állampolgárok (2,1 ezer) száma.
Kevesebben jöttek Szlovákiából és Romániából
Érdekesség, hogy a gazdasági válság miatt a Magyarországon dolgozó szlovák és román állampolgárok száma esett vissza a legjelentősebben. Míg az előző év azonos időszakában több mint 3 ezer szlovák munkavállaló lépett be a magyar munkaerőpiacra, addig 2009 első három hónapjában csak 420-an létesítettek újonnan munkaviszonyt. Ezzel együtt 2009. március végén mintegy 15 ezer szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, ami 17 százalékos csökkenésnek (3 ezer fő) felel meg. Ellentmondásosan alakult a román állampolgárok magyarországi foglalkoztatása is, mivel az első negyedévben újonnan munkaviszonyt létesítők száma 2 ezerrel (70 százalékkal) nőtt, miközben a Magyarországon dolgozó román állampolgárok száma az előző évi szintnek a 40 százalékára esett vissza. 2009. március végén összesen 7,4 ezer román állampolgár dolgozott Magyarországon, ami több mint 11 ezer fős csökkenésnek felel meg.