A gazdasági és a műszaki szakok a legnépszerűbbek

Továbbra is a gazdasági és a műszaki szakok a legnépszerűbbek az egyetemre, főiskolára jelentkezők körében - derül ki az Educatio Kht. kutatásából. Ugyan a műszaki és informatikai szakokra nőtt a jelentkezők száma, még sincs teljes átrendeződés: például a kommunikáció szak még mindig az élmezőnyben található. Segíteni fogja a tudatos szakválasztást a kidolgozás alatt álló Diplomás Pályakövetési Rendszer, amelyből megtudható, hogy az adott szakon végzettek milyen területen helyezkedtek el.

A múlt évhez hasonlóan 2009-ben is a turizmus és vendéglátás vezeti a szakok népszerűségi listáját és azt követi a gazdálkodás és menedzsment szak. A negyedik helyről előre lépett a harmadikra a mérnök-informatikus szak, és jobb helyezést követelt magának a pénzügy és számvitel is, amely a 9. helyről az 5-re ugrott előre. Évek óta egyre többen választják a gépészmérnöki szakot és népszerűbb lett a villamosmérnöki pálya is. Az előbbi a 10-ről a 7-re, az utóbbi a 13-ról a 11-re lépett elő.

Valamelyest vesztett ugyan népszerűségéből a pszichológia szak (6-ról a 10. helyre esett vissza), ám még mindig a top tíz tagja. A másik bölcsész szakot, az andragógiát (lényegében a régi művelődésszervező szak) viszont több mint húsz százalékkal többen választották az idén, igaz, ez nem vezetett jobb helyezéshez (15.). A sokak által fanyalogva kezelt kommunikáció szak egy helyezést rontott a pozícióján, ám még mindig az egyik legkedveltebb képzésnek számít (4.). Egyébként többek között épp a társadalomtudományi és a bölcsész szakok azok, amelyeknek töretlen népszerűsége mutatja, hogy a fiatalok pályaválasztását nem csak az aktuális, vélt vagy valós, hosszú távon azonban előre biztosan nem megjósolható munkaerő-piaci folyamatok befolyásolják.

Diplomás Pályakövető Rendszer: megkönnyíti a szakválasztást

Könnyítené a karrierstartot, ha a fiatalok számszerűsítve látnák azt, hogy a korábban végzettek hol találtak munkát. Például: Merre dolgoznak a nyelvszakos bölcsészek? Állami iskolában vagy magán nyelviskolában tanítanak? Esetleg multinacionális cég telefonos ügyfélszolgálati központjában tevékenykednek? Vagy idegenvezetőként, fordítóként keresik kenyerüket? Talán külföldön próbálnak szerencsét? Milyen arányban indultak el az egyes lehetőségek felé? Sajnos, az összes felsőoktatási intézményt érintő kutatások még nem léteznek. Pedig megkönnyítené a jelentkezők (és szüleik) dolgát, és jobban tervezhetővé tenné az egyetem/főiskola alatt a karriert, valamint könnyebben pótolhatóak lennének a hiányzó kompetenciák, ha lenne egy összesítés, ami információkat szolgáltat arról, hogy milyenek az elhelyezkedési esélyek az adott szakokon, illetve jelenleg melyik szakokon végzők milyen arányban találnak munkahelyet. Ezekre a kérdésekre ad majd választ a Diplomás Pályakövetési Rendszer, amelynek segítségével alaposabb ismeretek birtokában hozható meg a pályaválasztási döntés, alakítható a képzések köre, beazonosíthatóak és formálhatóak a túlképzést generáló szakok. Ez azt is jelenti, hogy drága pénzen nem olyan szakmát oktat majd a felsőoktatás, amelyre a piac nem tart igényt.