Spanyolország - szakmunkások, orvosok
Spanyolországban 400 ezer üres állás várja az újonnan csatlakozott országok munkavállalóit. Ezen pozíciók többsége elsősorban szakmunkásoknak szól - tájékoztatta a sajtót a nyitás bejelentésekor José Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfő.
A spanyolországi munkaerőhiány enyhítésének érdekében egyébként a kormány már tavaly úgy határozott, hogy tartózkodási engedélyt ad csaknem 800 ezer illegális bevándorlónak, amivel ők törvényesen vállalhatnak munkát. A bevándorlási amnesztiának köszönhetően tavaly 47 százalékkal 34 ezer 800-ra nőtt a Spanyolországban legálisan dolgozó lengyel állampolgárok száma, akik főleg az építőiparban és a mezőgazdaságban helyezkedtek el.
Az országban a szakmunkások mellett az orvosoknak is adódhatnak lehetőségek, a spanyol közkórházak ugyanis orvoshiányban szenvednek. "A kórházak elsősorban sebészeket keresnek" - számol be az El País napilap.
Finnország - az ipari szektor szakemberhiánnyal küzd
Finnországban elsősorban az ipar területén van jelentős munkaerőhiány - a szakembereknek tehát várhatóan ezen szektorban lesz lehetőségük leginkább az elhelyezkedésre. "A finn ipart súlyos munkaerőhiány sújtja, ráadásul az építőiparban tapasztalható hiány már más ipari ágazatokra is átterjedt" - mondta el Leif Fagernas, a Finn Ipari Konföderáció vezető munkaadói szervezet vezérigazgatója tavaly novemberben.
A finn munkaügyi tárca illetékesének szavaiból pedig az derült ki, főleg hegesztőkben jelentkezik hiány.
Portugália - felszívó lehet az idegenforgalom
"Portugáliának elsősorban magasan képzett munkaerőre van szüksége, és mivel az ország fontos turisztikai célpont, ezért az idegenforgalomban is nagy lehetőségeik vannak az új tagországból érkezőknek a munkavállalásra" - árulta el a portugál külügyminiszter márciusban egy prágai látogatása során.
Akik már nyitottak: pozitív tapasztalatok
Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország két éve nyitotta meg álláspiacát. Egyik ország politikai vezetői sem panaszkodnak. Nem árasztotta el őket a keleti munkaerő és a béreket sem nyomták le az új tagországok munkavállalói. A legtöbben Lengyelországból próbáltak szerencsét, ami érthető, hiszen messze a legnépesebb új EU-tagország, közel húsz százalékos munkanélküliség rátával. A lengyeleken kívül a litvánok és a szlovákok próbálkoztak főként a briteknél, Skandinávia pedig a három balti nemzet polgárai körében népszerű.
Egyesült Királyság - a legtöbben fizikai munkát vállaltak
Tavaly júniusig az új tagállamok munkavállalói közül több mint 230 ezren regisztráltatták magukat az Egyesült Királyságban, közülük 6900 volt a magyar. A regisztráltak csaknem fele lengyel volt, ezt követte a litvánok 34 ezres, a szlovákok 25 ezres, a lettek 17 ezres létszáma. A brit migrációs miniszter a gazdasági fejlődés fontos tényezőjének minősítette a folyamatos keleti munkaerő-utánpótlást.
Angliában a kelet-európai fiatalok nagyobb számban fizikai munkákra számíthatnak. A brit belügyminisztérium adatai szerint a kiutazók közel 20 százaléka gyárakban talált munkát, 7 százalékuk konyhai és vendéglátó-ipari munkát kapott, 6-6 százalékuk pincérként vagy rakodómunkásként helyezkedett el, 5, illetve 4 százalékuk pedig takarítóként, illetve mezőgazdasági dolgozóként.
Az Egyesült Királyságban azonban nemcsak fizikai állások elnyerésére van esély. "Szellemi munkák közül a (tervező)mérnököknek, az informatikusoknak és az orvosoknak van lehetőségük a minél gyorsabb elhelyezkedésre. Pénzügyi és irodai jellegű munkák viszont csak elvétve akadnak" - mondta el lapunknak Tanay Marcell, a szellemi és fizikai dolgozók külföldre közvetítésével foglalkozó "EU Work Employment Agency" ügyvezetője.
A szigetországban emellett hatalmas az orvoshiány, a kórházak akár hétvégi ügyeletre, akár teljes munkaidőre szívesen várják a szakembereket.