Könnyebb bejutni az osztrák álláspiacra

Július elsejétől további 15 szakmában nyitotta meg munkaerőpiacát Ausztria a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok - így Magyarország - munkavállalói előtt. Ezzel 65-re bővült azoknak a szakmák száma, amelyeknél az osztrákok könnyített eljárással adják ki a munkavállalási engedélyt. A magyar munkavállalóknak vonzó a kinti magasabb fizetés, az osztrák átlagbér ugyanis bruttó  422 ezer forintnak megfelelő euró. Mit kínál az osztrák álláspiac és hogyan lehet kijutni? Egy semmeringi magyar felszolgálót és egy szintén kint dolgozó, bécsi fuvarszervezőt is kérdeztünk.

Az osztrák kormány döntésében nagy szerepet játszott az osztrák munkaerőpiacot sújtó szakmunkáshiány. Az osztrák Gazdasági Kamara felmérése szerint az üzemek 80 százaléka nem talál megfelelő munkaerőt. A 65 szakmát tartalmazó listán ennek megfelelően főként szakmunkás pozíciók szerepelnek: többek között lakatos, villanyszerelő, bádogos, hidegburkoló. Emellett néhány "fehér galléros" szakmában is könnyebbé vált a munkavállalás: például építőipari mérnökként, gépészmérnökként, erősáramú mérnökként vagy bérszámfejtőként. A listán szerepel a biztosítási ügynök is, ám külföldi állampolgárként e szakmában még szinte tökéletes nyelvtudással sem egyszerű az érvényesülés.

Tíz hét is kell az engedély megszerzéséhez

Ugyan továbbra is kell munkavállalási engedély, a könnyítés lényege, hogy a 65 szakmában nem vizsgálják a hatóságok hogy az adott munkakörre lenne-e alkalmas osztrák jelentkező. Korábban ugyanis csak akkor jöhetett magyar munkavállaló, ha alkalmas osztrákot nem találtak.
"A procedúra egyébként így sem nevezhető rövidnek, átlagosan 8-10 hét alatt adják ki az engedélyt a magyaroknak" - mondja Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migrációs osztályának vezetője.

Nagy a hiány a vendéglátóiparban, a munkáltatók folyamatosan keresnek például szakácsokat, pincéreket és konyhai kisegítőket is. A hagyományos úton kívül egyszerűbb fél vagy 1 éves munkavállalási engedélyhez jutni a gyakornoki program keretében (bővebben keretes írásunkban). A program iránt viszonylag nagy az érdeklődés, ugyanis naponta körülbelül ötvenen keresik fel osztrák munkavállalás ügyében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szeszgyár utcai kirendeltségét. "Főleg vendéglátósok, építőipari munkások jelentkeznek" - jegyzi meg Papp Ildikó szakreferens. Ennek ellenére mégis csak kevesen kapták meg az engedélyt. Az ok: vagy a nyelvtudás hiányzik vagy elmúltak 35 évesek, ugyanis a gyakornoki programnak ennyi a felső korhatára.

E-mailben jelentkezett az álláshirdetésre

Néhány hónappal ezelőtt önállóan jutott ki egy semmeringi hotelbe felszolgálóként Béles Eszter, aki korábban Magyarországon járványügyi felügyelőként dolgozott. "Bizonytalannak éreztem itthoni állásomat, ezért tavaly decemberben elkezdtem nézegetni az ausztriai lehetőségeket, és végül jelentkeztem is egy hirdetésre e-mailben, melyben felszolgálókat kerestek" - meséli pályázásáról. Elküldte pályázati anyagát e-mailben, majd előbb telefonos állásinterjún, később egy személyes elbeszélgetésen vett részt, utóbbira már a helyszínen, az osztrák síparadicsomban került sor. "Azonnal felvettek, a vezetőség azt mondta, nagyon szimpatikusnak találtak, és ezért tekintettek el a tapasztalatlanságomtól" - mondja Eszter. Alkalmazásában vélhetően az is szerepet játszott, hogy Semmering a magyarok körében is kedvelt téli pihenőhely, így kifejezetten előnyös, ha egy hotelben beszélnek magyarul. Az interneten böngészve kiderül, hogy több hotel is úgy hirdeti magát, hogy a szállodában magyarul beszélő személyzet is dolgozik.

Ugyancsak jó eséllyel lehet állást találni Ausztriában a szállítmányozásban - főleg, ha a megcélzott cég magyarországi fuvarokat is szervez. Itt találta meg a számítását a soproni Bágyi András, aki a fizetés és a kultúra miatt döntött a külföldi munkavállalás mellett. Az sem volt mellékes szempont, hogy Soprontól Bécs szűk egy óra alatt elérhető. "Főleg interneten kutakodtam a lehetőségek iránt, egészen pontosan három hónapig kerestem állást. Végül egy logisztikai cégnél sikerült elhelyezkednem. Szerencsére volt már tapasztalatom e téren, és mivel nyelvtudásom is elérte az elvárt szintet, felvettek" - meséli András.

Segítenek a beilleszkedésben

A beilleszkedéssel egyik magyar fiatalnak sem volt gondja. András arra hívja fel a figyelmet, ne lepődjünk meg, hogy az ugyanabban a pozícióban dolgozó magyar kevesebb fizetést kap osztrák kollégájánál. Eszternek a kezdetben nehézséget okozott, hogy semmilyen tapasztalata nem volt a vendéglátásban, de dicsérte a helyiek segítőkészségét és gyorsan beletanult. Kiemeli egy-egy munkanap keménységét: "Általában reggel tízkor kezdem a napot, megterítem az asztalokat, szobafoglalásokat intézek, a vendégekkel foglalkozom. Ezután déltől háromig ebédeltetek, majd este vacsoráztatok." A hosszú munkanapok ellenére elégedett jelenlegi helyzetével. "Fizetésem 4-5-szöröse az itthoninak. Mivel semmire nem kell költenem - a munkáltató állja az étkezést és a szállást is -, ezért számomra nagyon megéri a kinti munkavállalás. Épp ezért nem tervezem az elkövetkezendő 1-2 évben, hogy hazajönnék. Nincs okom rá, főleg hogy így is elég gyakran, legalább két-három hetente hazautazom" - jegyzi meg Eszter.

A végleges bejutáshoz 1 évnyi munka kell

Véglegesen azonban nem egyszerű bejutni az osztrák álláspiacra.
"Egy évig csak ideiglenes munkavállalási engedéllyel lehet dolgozni. Ha valaki meg akarja szerezni a 'véglegeset', akkor nem válthat munkahelyet. Ha mégis más cégnél folytatja, akkor újra indul az egy év" - mondja Bágyi András. A munkavállalási engedély megszerzésével járó ügyintézést általában a munkaadó végzi. Így a lényeg az ausztriai munkát megcélzóknak: munkaadót találni.

Oroszi Babett