Munkavállalás Finnországban

A finnországi munkavállalást népszerűsítette az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) és a finn nagykövetség szombati rendezvénye a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Kiderült, a válság ellenére vannak munkalehetőségek: orvost, ápolónőt, takarítót, vendéglátóst, ácsot, fodrászt vagy taxisofőrt örömmel látnak a skandináv országban, ahol 32 ezer álláshely betöltetlen. Informatikai szakemberként bruttó 3000 euró (800 ezer forint), orvosként közel 5000 euró kereshető, míg takarítóként 1000 euró körüli fizetésre számíthatunk, amiből körülbelül 35 százalékot visz el az állam adó címén.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) és a finn nagykövetség közös rendezvényén, a budapesti Iparművészeti Múzeum bejáratánál stílusos kép várta a látogatókat: egy (lappföldi?) Mikulás sétált nylonzsákkal a kezében, majd a pódium felé vette az irányt. Később kiderült, hogy a Finnországról szóló kvíz kitöltőit jutalmazta a zsákban rejlő ajándékokkal. Állásajánlatokat persze nem ők osztogatott azokért a standoknál volt célszerű érdeklődni. Például az MTHA asztalánál, ahol a cég képviselője, Kimmo Kuisma orvostoborzás céljával várta a jelentkezőket. "Főként tüdőgyógyászokat, ortopéd sebészeket és rehabilitációs gyógyászatban részt vevő orvosokat keresünk. Mindezt havi bruttó 4500 eurós fizetéssel. Nem gond, ha nem tudnak finnül, van a cégnél nyelvtanfolyam is" - magyarázza. Kuisma hozzáfűzte: náluk nem csak hangzatos kifejezés a nemzetközi csapat. Német, észt, orosz, török, görög, dél-amerikai, de még kazahsztáni munkatársuk is van.

A szervezők egyébként láthatóan több célcsoportra - álláskeresők, tanulni vágyók - is készültek. Az állást kínáló cégek mellett a finn kultúrát népszerűsítő könyvek, nyelviskolák és szervezetek képviselő is megtalálhatóak voltak.

Egy kint élő magyar szemével

Köztük a Finnagora Finn Kulturális, Tudományos és Gazdasági Központ. Alapító tagjainak egyike, Mátray Gyöngyi érettségi és egy sikertelen hazai egyetemi felvételi után látogatott először Finnországba. "Szüleim egy kapcsolatán keresztül értesültünk róla, a finn oktatási intézmények kedvező fejkvótát kapnak a külföldi diákok után - így mindkét fél jól jár. Így lettem én is egy finn szakiskola tanulója"- mesél az első, kint töltött időkről. Gyöngyi a kezdeti nehézségeket követően nemsokára belerázódott a kinti életbe, megtanult finnül. (Finnországban a finn mellett egyébként a svéd a másik hivatalos nyelv.) Egyetemre ment, kulturális szervező diplomát szerzett, kint ment férjhez és gyermekei is Finnországban születtek.

Mint mondta, nagy pozitívum, hogy csak haloványan tapasztalható munkahelyi hierarchia. Nem különül el annyira egymástól a főnök és beosztott, mint például itthon. "Az egyetemeken a professzor, míg a munkahelyeken a főnök mindig nyitottan fogadja, sőt ki is kéri a kollégák véleményét, tanácsát, ami rendkívül felszabadító érzés"- magyarázza. A skandináv kultúrákban gyakran tetten érhető három lépés távolságról, akárcsak a humorérzék hiányáról viszont kevésbé pozitív a véleménye. "Jó, hogy a finnek nagyobb teret engednek a többieknek az élet számos területén. Néha viszont túlzásba esnek a távolságtartással. Magyarként szokatlan lehet, hogy míg a magyarok gyakran illusztrálnak rövid kitérőkkel, vicces fordulatokkal egy-egy jelenséget vagy előadást az élet bármely területén, a finnek ilyen helyzetben azonnal hárítanak. Van is erre egy kifejezésük: ilyenkor mindig azt mondják, "maradjunk a témánál" - magyarázza. Igaz, a finn-magyar nyelvrokonság valamelyest emeli kint a magyarok megbecsültségét. Mátray Gyöngyi a finnországi munkavállalásra készülőknek azt is elmondta: kint a nyár gyönyörű évszak. Már ha szerencséje van a frissen érkezettnek, és nem a hűvös esős, hanem a visszafogottan meleg, a természetet gyönyörű zöldbe borító változatot fogja ki belőle...

Ennyit lehet keresni

Magyar szemmel nem csak a nyár, hanem a kint elérhető bérek is szemet gyönyörködtetőnek tűnnek. És ez bizony nyomós érv a finnországi munkavállalás mellett. A finn piacon az ágazatonkénti kollektív szerződések a meghatározók. Ha nincs ilyen, akkor is tartani kell magukat a havi 1019 eurós (körülbelül 275 ezer forint) bérminimumhoz. "Háztartási kisegítőként vagy takarítókét például havi 1020 és 1700 eurót lehet keresni. Fodrászként, férfifodrászként havi 1900, kamionsofőrként és ácsként 2500 eurót keres egy szakember, átlagosan 35 százalékos adókulcs mellett. Orvosokat és egészségügyi dolgozókat is rendszeresen keresünk"- magyarázta Tuula Kinnunen, a Helsinki Munkaügyi Központ képviselője.

Szellemi munkák terén is szemmel láthatók a különbségek a hazai viszonyokhoz képest. Egy informatikai szakember átlagosan bruttó 3600 eurót, míg egy tanár 3000 euró körül keres havonta, miközben egy 50 négyzetméteres lakás havi 400-700 euróért már kibérelhető.

32 ezer üres álláshely

A tanácsadó hozzáfűzte: bár az 5,3 milliós lakosságú ország munkanélküliségi rátája nemzetközi viszonylatban átlagosnak mondható (7,6 százalék), a válságot ők is megérezték. Idén így 95 ezerrel dolgoztak kevesebben, ugyanakkor 32 ezer betöltetlen álláshelyük van még most is. Finnországban egyébként 40 órás munkarend jellemző, napi 8 órás elosztásban. A finn munkaerőpiac egyébként kedvez a stabilitásra törekvőknek: a dolgozók háromnegyede teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződésekkel dolgozik. A részmunkaidő és a határozott idejű szerződés ritka vendég errefelé.

Takács Gabriella