Magyar szakácsokat, ápolókat, villanyszerelőket vár Németország

Többek között magyar betegápolókat, gépészmérnököket, villamosmérnököket és gyorsétkeztetési eladókat toboroz a német munkaügyi szervezet. A börzét november 17-18-án tartják, a kiválasztottak megkapják a német munkavállalási engedélyt.

A Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet Bonni központja (ZAV) és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkaerő-toborzást szervez németországi álláshelyekre a következő szakmákban: vendéglátóipar (szakács, felszolgáló), gyorsétkeztetési eladó, betegápoló, gépészmérnök, villamosmérnök, villanyszerelő. A felhívást csak Magyarországon hirdették meg - tudtuk meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól.

A pályázni megfelelő szakképesítéssel, emellett esetenként legalább kétéves szakmai gyakorlattal lehet, a nyelvet a munkakör betöltéséhez szükséges szinten kell ismerni. Csatolni kell a német nyelvű önéletrajzot, illetve a bizonyítványok - lehetőleg német nyelvű - másolatát. Akik sikerrel vesznek részt a toborzáson, azok munkavállalási engedélyét a német munkaügyi szervezet állítja ki, adott munkaadóhoz kapcsolódóan. A toborzást a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Kálvária téri irodájában tartják 2010. november 17-18-án.

A munkavállalás szabályai Németországban

Németország úgy döntött, hogy 2011. április 30-ig fenntartja a korábbi munkavállalási engedélyre épülő szabályozást a 2004 után csatlakozott tagállamokkal szemben, és hatályban maradtak a meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A magyaroknak a németországi munkavállaláshoz munkavállalási engedély szükséges. Az engedély kiadásáért területileg illetékes munkaügyi hivatalok a felelősek

A német szabályozás értelmében az érintett országok munkavállalói akkor kaphatnak munkavállalási engedélyt, ha megfelelő képzettségű német munkavállaló nem áll rendelkezésre, illetve a belföldi munkavállalókkal azonos feltételek mellett garantált a foglalkoztatásuk (munkaidő, munkabér). Ezen kívül jogszabály rögzíti azt is, hogy elsősorban azon tevékenységek gyakorlására adható ki munkavállalási engedély, amelyek gyakorlásához a német törvények legalább három éves szakképzés teljesítését írják elő (tehát segédmunkára például nem).

A munkavállalási engedélyt főszabály szerint egy éves időtartamra, meghatározott munkakörre és munkahelyre adják ki. A 12 hónapos szabálynak megfelelően, amennyiben a munkavállalót egy éven keresztül munkavállalási engedéllyel a német munkaerőpiacon foglalkoztatják, határozatlan idejű és korlátlan munkavállalási engedélyre lesz jogosult.