Bölcsészként az álláspiacon: meg kell harcolniuk a lehetőségekért

Elvben nagy, ám a gyakorlatban mégis beszűkült a társadalomtudományi diplomával rendelkezők mozgástere. A munkáltatók az ebbe a csoportba tartozó állásvadászoknál főként a specializációt, a képző intézmények és a munkaerőpiac kapcsolatát hiányolják. Nyelvtudással, előnyös tulajdonságokkal nőnek az esélyeik, ám komoly konkurenciaharcra számíthatnak: a túljelentkezés gyakran kétszázszoros.

Társadalomtudományi végzettségűek munkaerőpiaci helyzetéről készített kutatást a Kurt Lewin Alapítvány, melynek eredményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem " Társadalomtudományi végzettséggel a munkaerőpiacon" című konferenciáján számolt be Héra Gábor, az alapítvány kutatója. A munkaadói oldal részéről a versenyszféra, a non-profit szektor és a HR- szakma képviseletében közel 40, míg a hallgatókkal 30 mélyinterjú készült a társadalomtudományi végzettségűek helyzetét vizsgáló kérdésekben.

A specializáció hiánya hozza zavarba a munkáltatókat

A kutatásból kiderült: a munkáltatókat elbizonytalanítják, zavarba ejtik a társadalomtudományi végzettségűek. Az ok: bár a közgazdaságtantól a statisztikáig több területen rendelkeznek részleges ismerettel, besorolásuk mégis nehézséget jelent." A társadalomtudományi diplomások képzése túl általános, szakterületüket lehetetlen pontosan behatárolni.

Társadalomtudósból piackutató vagy HR-es

Ami a frissdiplomásokat is megdöbbenti: a munka világában nem társadalomtudósok, hanem HR-esek, piackutatók lesznek. Az olyan, utóbbi néhány évben indult szakképzések, mint a kulturális antropológia, még nagyobb fejtörést okoznak a munkaadók számára. A munkaadói oldal véleménye szerint a társadalomtudományi diplomások versenyképességét a specializáció, a magas szintű idegennyelv-tudás segíti elő. A munkaadók ugyanakkor azt tapasztalták: a pályakezdők önbizalma, karrierelvárása sokszor aránytalanul nagy.

Gyakran nem a diploma: az adottságok számítanak

A munkáltatók egy része azonban úgy látja: nem a konkrétan behatárolható képzettség, inkább a pontosság, önállóság, rugalmasság, csapatmunka iránti hajlandóság alapján válogatnak a diplomás jelentkezők között.

A társadalomtudományi végzettségűeket az ok-okozati összefüggések meglátása, a rendszerben gondolkodni tudás és a társadalmi jelenségek értelmezésének képessége miatt érdemes alkalmazni, míg a HR-esek az empatikus készséget emelték ki. A válaszadók arról is beszámoltak: a lelkes, nyitott, tanulni akaró, friss elméleti tudással rendelkező frissdiplomásokat lehetőség szerint nem utasítják el: ráadásul náluk a kialakult rossz szokásokat sem kell felülírni, megváltoztatni.

Elhelyezkedési lehetőség: elvben sok, gyakorlatilag kevés

Bár a társadalomtudományi diplomás munkaerőt tudásuk alapján elvben felszívhatná a személyügy, a piackutatás, a közintézmények, a verseny- és a non-profit szféra világa, a pályakezdők helyzetét nem csupán a többszörös túljelentkezés nehezíti: amellett, hogy a megüresedő pozíciók töredék százalékát hirdetik meg, a közintézményeknél is rendkívül alacsony a lemorzsolódók, munkahelyet változtatók aránya. Az akadémiai kutatóintézetek a forráshiány és a teljes létszámon üzemelő tanári gárda miatt is csak óraadó külsősként tudnak egyeseket alkalmazni, míg a közoktatás nem tart rájuk igényt. "Körülbelül 200 önéletrajzunk van talonban. Telefonon is megkeresnek, személyesen bejönnek. Semmiféleképpen nem kellene hirdetnünk, ekkora kínálatból tudnánk választani" - jelentette ki az egyik megkérdezett.

A szakmai gyakorlatszerzés lendíthet helyzetükön

A vizsgálat kapcsán nyilatkozó egyetemi hallgatók azt is nehezményezték: a képzés túlzottan elméletorientált, gyakorlatilag nincsen kapcsolat a munkaadói oldal és a felsőoktatás között. A kutatásban megszólaló munkaadók, hallgatók egyaránt úgy látják: biztosítani kellene a felsőoktatásban részt vevők gyakorlati tapasztalatszerzését is.

A Kurt Lewin Alapítvány a kutatássorozat kapcsán arra a következtetésre jutott: a társadalomtudományi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyein specializált képzésekkel, az egyetemi követelmények munkaerőpiaci elvárásokhoz igazításával lehetne javítani.
Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezetője úgy vélekedett a helyzet kapcsán: az új felsőfokú képzési rendszer, a bolognai folyamat fontos lépcső lehet az érintettek karrierjében: az 5 évesről 3 évesre csökkenő alapképzési idő után a végzősöknek hamarabb ki kell lépniük a munkaerőpiacra.

Takács Gabriella