Állásügynökök bevetésen

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2010-ben kísérleti projektet indított azzal a céllal, hogy az állami munkaügyi szervezet és a munkaadók kapcsolatát erősítése, új állásajánlatokat tárjon fel. A munkára állásügynök pozícióba régiónként két munkatársat vett fel. Hogy mit is csinálnak ők pontosan? Szakmabemutató cikkünkben velük foglalkozunk.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal projektjének pontos címe: "Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szolgáltató rendszer részeként". Cél, a munkaügyi szervezet és a munkaadók kapcsolatának erősítse és ennek eredményeképpen új állásajánlatok és munkaerőigények feltárása.

Horváth Tímeának, aki a Közép-dunántúli régió egyik állásügynöke Fejér- és Veszprém megyében - elmondása szerint mozgalmasan telnek napjai. "Reggel az irodában elolvasom és megválaszolom a leveleimet, átnézem a Fejér Megyei Hírlap álláshirdetéseit, utána elindulok az előre megbeszélt munkáltatói kapcsolattartásra, a személyes megkeresést megvalósítani. A kapcsolattartás során megismerhetjük a munkáltatók elvárásait, bepillantást kapunk a közeljövő üzleti terveibe és elmondják, ha van betöltetlen, vagy a későbbiekben megüresedő üres álláshely. Tájékoztatom a munkáltatókat a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól, a foglalkoztatást segítő támogatások igénybevételének lehetőségéről és annak lebonyolításáról, valamint a foglalkoztatást érintő jogszabályi környezet változásáról.

Délután az irodában folytatom a munkát, újabb találkozók megszervezésével. Általában egy nap három céghez megyek ki személyesen, ez körülbelül a fent említett teendőkkel együtt ki is tölti a napomat" - számolt be napirendjéről Horváth Tímea.

Főleg szakmunkásokat keresnek a Közép-Dunántúlon

"Elsősorban olyan munkáltatókat keresek fel, akik korábban nem álltak kapcsolatban a munkaügyi központ kirendeltségével, hiszen náluk is felmerülhet a jövőben munkaerőigény. Figyelembe veszem a szezonalitást is, ezért azokat a cégeket is meglátogatom, ahol a tavasz közeledtével jelentkezhet munkaerőigény - például építőipari, vagy mezőgazdasági vállalkozások körében" - mondja az állásügynök. Tímeának, mint elmondta, 10 telefonos megkeresésből 6-7 esetben sikerül személyes találkozót megbeszélnie. "Általában a Székesfehérvári Munkaügyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ munkatársaként mutatkozom be. Ez évben már több, mint 100 cég képviselőjével találkoztam személyesen, ebből összesen 57 munkaerőigényt sikerült feltárnom, jellemzően szakmunkásokat kerestek. Néhány példával élve: építőipari vállalkozás keresett építészmérnököt, műszaki előkészítőt, tetőszigetelőt, bádogost, betanított munkásokat. Fémbútor-készítő cég hegesztő, fűtésszereléssel foglalkozó cég fűtésszerelő, klíma-szerelő, értékesítő munkatársakat szeretne alkalmazni. A helyi uszodába gépész-karbantartó, úszómester, kabinos, takarító, egy könyvelő cég számára mérlegképes könyvelő, adminisztrátor munkakörökre közvetíthettünk álláskeresőket - mondta az állásügynök, és hozzátette: ezen a területen még van javulnivalónk. "A közvetítést gyorsabban, rugalmasabban kellene végeznünk. A magán munkaerő-közvetítő cégek az igény beérkezése után egy-két napon belül ki tudnak állítani jelölteket, míg a kirendeltségeken ez egyelőre beletelik egy hétbe is!"

Diploma szükséges, a tapasztalat előny

A két diplomás fiatal hölgy jelenlegi állására az interneten bukkant rá. A munkaügyi tapasztalat nem volt elvárás, de úgy érzem, hogy esetemben előnyt jelentett, hogy korábban egy neves munkaerő-közvetítő cégnél dolgoztam, így volt már tapasztalatom a munkáltatói kapcsolattartás, a toborzás és a kiválasztás terén egyaránt. 2009 októberében vettek fel, amit hat hét betanítás követett, majd 2010 januárjában kezdődött el igazából az állásügynöki tevékenységem" - számolt be Horváth Tímea, aki személyügyi-szervező végzettsége mellett társadalombiztosítási szaktanácsadó diplomával is rendelkezik.

Sok a kihívás, de fárasztó a munka

A munkakör legnagyobb előnye számomra a változatosság - vallja Hetényi Anikó, Győr-Moson-Sopron-megye állásügynöke. "Nagyon jó, hogy nem helyhez kötött a munka és nagyon változatos. Minden munkáltató, akivel felveszem a kapcsolatot egy új kihívás, ráadásul általában sok a sikerélmény is. Engem eddig kilencvenöt cégből összesen kettő utasított vissza, de ott is mindent megpróbáltam. Az viszont elmondhatatlanul jó érzés, amikor azt érzem, sikerült jól hasznosítható információt adnom, vagy kitöltött munkaerőigény-bejelentőlappal kezemben hagyom el a munkáltató székhelyét, telephelyét - számolt be a pozitívumokról az államigazgatási végzettséggel rendelkező hölgy. "Ez a munka állandó odafigyelést követel, a folyamatos naprakész információk átadása és befogadása az egymást követő tárgyalások során, nagyon fárasztó. Ahhoz, hogy ezt a munkát valaki jól tudja csinálni, kell egy adag rámenősség, mert sok esetben első hallásra megijednek, nem fogadnak szívesen a vállalatok."

Versenyszféra vs. közszféra

Hetényi Anikó korábban a versenyszférában dolgozott. Elmondása szerint előrelépésnek tekinti, hogy most a közszférában dolgozhat. "A versenyszférában állandó teljesítmény- és időkényszer van, itt pedig inkább a minőség a fontos. Az anyagiak terén is jobb a mostani állásom a korábbinál, és ez sokkal biztonságosabb hátteret jelent. Ha itt lejár a szerződésem és lesz lehetőségem választani, akkor én mindenképpen szeretnék a közszférában maradni."

Dorofejev Tamara