Szeptember 24-én tartják idén - immáron ötödik alkalommal - a "Kutatók éjszakája" című rendezvénysorozatot, amelynek nem titkolt célja, kedvet csinálni a tudományos pályákhoz a pályaválasztás küszöbén állóknak. Interaktív kísérletek, előadások, kiállítások, intézménybejárási lehetőség várja az érdeklődőket 24 város 43 intézményében.
Az esemény arra is alkalmas lehet, hogy eloszlassa a kutatói pályáról kialakult sztereotípiákat. "Gyakori előítéletek a kutatókkal kapcsolatosan, hogy ódivatúak, elvontak, zárkózottak. Amint tehetik, elvonulnak a laboratóriumokba, bezárkóznak a tudomány elefántcsonttornyába. Éjjel-nappal dolgoznak, ráadásul kénytelenek szűkre szabott anyagi lehetőségekkel beérni" - mondja Dr. Kardon Béla, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány szenior kutatója. Hozzáteszi: "Szerencsére ezek a feltételezések egyáltalán nem állják meg a helyüket. Számos kutató extrém sportot űz, a túrázik, rockzenekarban zenél szabadidejében. Az érvényesüléshez persze meg kell tanulni az önmenedzselés fortélyait - ám aki ezt elsajátítja, annak egészen biztosan nem lesznek egzisztenciális gondjai."
Aki megjárta a NASA-t
A negatív előítéletek élő cáfolata Babcsán Norbert, aki kutatóként megjárt a NASA (az USA Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala) kutatóintézeteit, most egyebek mellett fémhabot állít elő, ami az autógyártásban kulcsfontosságú. Szabadidejében szívesen főz, kirándul, olvas és még fényképezni is szeret. Norbert mérnök és fizikus diplomáit 1996-ban az ELTE-n, valamint a Miskolci Egyetemen szerezte. Leginkább az eredményességet szereti a kutatói munkában. "A kutatókat jó érzéssel tölti el, hogy a tevékenységüknek valós társadalmi haszna van, munkájuk könnyebbé teszi az emberek életét - miközben természetesen az eredmény is kézzel foghatóvá válik." Babcsán Norbert szerint az eredményes kutatók motorja a szűnni nem akaró kíváncsiság. "Többek közt azért is volt nagy élmény a NASA-nál eltöltött év, mert itt alkalmam volt látni az összes olyan forradalmi jellegű technikai újítást, amelyekről korábban csak előadásokon volt alkalmam hallani."
Az egyetemisták közül kevesen döntenek a kutatói karrier mellett. Dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem általános rektor-helyettese elmondta, náluk a végzősök 10-15 százaléka választja a tudományos pályát. Emellett kevés a műszaki és természettudományos végzettségű fiatal is. Arányuk a frissdiplomások körében összesen 5,1 százalék, míg az EU-átlag 12,7 százalék.
Kell a tudományos diákköri munka
A kutatói munkát nem lehet az utolsó pillanatokban, a diploma kézhezvételekor elkezdeni. "A pálya iránti affinitás általában már a tinédzserkor elején vagy még korábban megmutatkozik. Ahhoz, hogy valaki kutatóvá váljon, az egyetemi tanulmányok ideje alatt - legkésőbb másod- vagy harmadévesként - javasolt bekapcsolódni a Tudományos Diákkör munkájába, emellett tanácsos publikálni és egy-egy témában alaposan elmélyedni. Diplomázás után, hasonló előzmények nélkül gyakorlatilag senki nem lesz kutató "- ad útravalót Dr. Szél Ágoston. Elvárás továbbá a felsőfokú angol szaknyelvi tudás, ami az eredmények külföldi publikálásához elengedhetetlen.
Szoftverfejlesztői karrierút
Szakmai érdeklődése Darabos Andreának már középiskolásként kialakult. Igaz, ő a versenyszférában találta meg a számítását: az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési részlegében egy 40 fős szoftverfejlesztői csapatot vezet. "Mindig nagyon jól ment a matematika. Eleinte inkább a pénzügy és az üzlet, a vállalatok világa vonzott. Nemsokára szembesültem vele, hogy az informatika is tetszene - ráadásul annyira látszott az iparág robbanásszerű fejlődése és a benne lévő innovatív lehetőségek, hogy nem lehetett figyelmen kívül hagyni." Andrea így végül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök-informatikus szakára jelentkezett és itt végzett 2007 júniusában. Döntése meghozatalában szintén műszaki végzettségű édesapja is támogatta. Dolgozni még szoftverfejlesztőként kezdett az Ericsson telekommunikációs multinál. Majd hamarosan részt vett a cég 16 hónapos svédországi vezetőképző programjában, amelyben megismerte a cég működését. Ma már vezetői posztra jutott.
Magyarországon egyelőre keveseknek adatik meg, hogy egy nagyvállalat kutatás-fejlesztési részlegében dolgozzanak. A többség az állami szférában tevékenykedik, egyetemeken, kutatóintézetekben. Bevett gyakorlat még meghatározott időre és projektek erejéig külföldre menni ösztöndíjasként. Az ilyen megbízatások ideje leggyakrabban fél-egy év. Egy-egy projektre a külföldi versenyszférában is meg lehet csípni határozott idejű munkát.
Bruttó 437 ezer forint az átlagbér kutatóintézetben
A kutatók és fejlesztők egyébként ma Magyarországon nagyjából 27 ezren lehetnek. Tavaly a kutatóintézetekben és a támogatott kutatócsoportokban elérhető átlagkeresetük teljes munkaidőben, közalkalmazottként foglalkoztatva, valamennyi juttatással együtt 437 ezer forint volt. Éves, összesen 27 600 eurós átlagfizetésükkel Európában egyelőre a 25. helyet foglalják el 33 vizsgált országból. A versenyszférában és férfiként egyébként lényegesen jobbak a kutatók kilátásai: az üzleti szférában dolgozók mintegy 24 százalékkal, míg a férfiak átlagosan 34 százalékkal magasabb bért tudhatnak a magukénak.
Oktatói-kutatói bértábla 2009-ben (havi bruttó bér forintban fizetési fokozatonként)
Munkakör | 0 | 1 | 2 | 3 |
Egyetemi tanár | 437 300 | 450 400 | 463 500 | |
Egyetemi docens | 306 100 | 319 200 | 332 300 | |
Egyetemi adjunktus | 218 700 | 218 700 | 231 800 | |
Egyetemi tanársegéd | 161 800 | 174 900 | ||
Főiskolai tanár | 328 000 | 341 100 | 354 200 | |
Főiskolai docens | 240 500 | 253 600 | 266 800 | |
Főiskolai adjunktus | 196 800 | 196 800 | 209 900 | |
Főiskolai tanársegéd | 174 900 | |||
Kutatóprofesszor | 437 300 | 450 400 | 463 500 | |
Tudományos tanácsadó | 437 300 | 450 400 | 463 500 | |
Tudományos főmunkatárs | 306 100 | 319 200 | 332 300 | |
Tudományos munkatárs | 218 700 | |||
Tudományos segédmunkatárs | 174 900 |