A kutatók csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás - köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal - munkaerő-piaci tapasztalatait elemezték. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők. Ez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy 2009-ben került ki az egyetemek, főiskolák falai közül az első bachelor diplomával rendelkező generáció, de ezzel párhuzamosan még hagyományos képzési rendszerben (egyetemi, főiskolai szakokon) is végeznek fiatalok.
A bachelor-képzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzések esetében 76, illetve 75 százalék az állást betöltők aránya. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, és tovább képzi magát.
A végzettek fele továbbtanul
Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26-27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelor-diplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka) tesz ugyanígy. Az is szembetűnő, hogy a "bolognásokra" sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak: 29 százalékuk nem dolgozik tanulmányai mellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék.
A végzettek visszajelzései alapján az is elmondható, hogy a bachelor diplomát szerzett pályakezdők foglalkoztatási mutatói valamelyest kedvezőtlenebbül alakulnak, mint a hagyományos képzési rendszerből kikerülő munkavállalóké. A munkaerőpiacra kilépett végzettek 85 százaléka főállású státuszban van, az alapszakos (bsc) diplomát szerzőknél ez a mutató 83 százalék. Az alkalmi munkákból élők aránya az előbbiek esetében 3,6 százalék, míg az utóbbiaknál 4,5. A munkanélküliséget vizsgálva is mutatkozik némi különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében már 4,4 százalékról beszélhetünk e tekintetben.
16 ezer forinttal keresnek kevesebbet a bsc-sek
A többség első munkahelyén tudta hasznosítani az egyetemen felszedett tudást. Van azonban egy pályaelhagyónak tekinthető frissdiplomás réteg (az egyetemi/főiskolai diplomásoknál 14-15, a bachelor-diplomásoknál 20 százalék). A fizetésekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy valamelyest rosszabbul jártak az új rendszerben végzettek, fizetésük alacsonyabb mint a többi képzési forma egykori hallgatóié. Az összes válaszoló visszajelzését figyelembe véve nettó 146 ezer forint tekintehető átlagos fizetésnek; kizárólag a BSc/BA diplomát szerzetteket vizsgálva ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, ami átlagosan 165 ezer forint.
A főiskolai diplomához hasonlítják a munkaadók
Az adatok szerint igen, ám munkaerő-piaci fogadtatásában, illetve az általa biztosított elhelyezkedési lehetőségekben alapvetően a hagyományos főiskolai diplomához hasonló. A frissdiplomás bachelorok foglalkoztatottsága, keresete, elégedettségi mutatói kissé elmaradnak a végzettek egészére jellemző eredményektől, egyötödük nehezen tud szakmájában elhelyezkedni. Két dolgot is érdemes azonban hangsúlyozni: egyrészt azt, hogy a gyengébb munkaerőpiaci mutatókat bizonyosan befolyásolja, hogy a BSc/BA-sok nagyobb arányban tanulnak akár fő tevékenységnél, akár munka mellett.
Másfelől pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a frissen kilépő bachelorok új helyzet elé állítják a munkaadókat is, akiknek meg kell ismerkedniük az új képzési formával, mégpedig nagyon hamar, hiszen évről évre kevesebb hagyományos diplomát szerzett fog kilépni a felsőoktatásból.