Milyen diplomával lehet a legjobban keresni?

A közelmúltban készült el az Educatio Nonprofit Kft. zárótanulmánya a 2008-ban és 2010-ben végzett egyetemisták, főiskolások elhelyezkedéséről. A kutatók 20 ezer fiatal érvényesülési esélyeit és stratégiáit vették nagyító alá az uniós forrásból támogatott programban. Melyik szak végzősei keresnek a legtöbbet? Kik a legkevesebbet? Mennyi az elhelyezkedési idő? Melyik álláskeresési csatorna a leggyakoribb? Többek között ezek is kiderülnek a számadatokból.

A kutatás zárótanulmányából kitűnik, a Magyarországon munkát vállalók átlagfizetése 148 710 forint. Összehasonlításul: ez 8700 forinttal több, mint a KSH által mért országos átlagjövedelem, tehát diplomával még pályakezdőként is jobban lehet keresni, mint középfokú végzettséggel. Igaz, nem mindegy, milyen az a diploma. Az egyetemi diplomával vagy msc-vel átlag felett (161 illetve 153 ezer forint), míg bsc-vel - ez az első fokozat, amelyet hat-hét félév után kap a végzős - átlag alatt (136 ezer) lehet keresni.

Képzési terület szempontjából a legjobban fizetettek az informatikusok (199 ezer forint), őket a műszaki diplomások (176 ezer) és a jogászok (154 ezer) követik. A legkevesebbet az orvosok (122 ezer) és a pedagógusok (116 ezer) vihetnek haza. Ráadásul előbbinél a kitanulási idő hosszú, utóbbinál pedig az álláshelyek száma korlátozott.

Külföldi cég 66 ezer forinttal több pénz havonta

A foglalkoztató fajtája szerint vizsgálva a válaszokat legjobban a magántulajdonban lévő cégeknél, ezeken belül is a teljes mértékben külföldi tulajdonossal rendelkezőeknél éri meg dolgozni, ahol is átlagosan 66 ezer forinttal magasabbak a bérek, mint a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállatoknál, beleértve az állami és önkormányzati munkaadókat is.

Azok a végzettek, akik már a hallgatói évek alatt szereztek szakmai gyakorlatot, a végzés után átlagosan több mint 20 ezer forinttal keresnek többet munkatapasztalat nélküli társaiknál. A diplomázást megelőző külföldi tanulmányok szintén körülbelül 20 ezer forintos jövedelemtöbbletet jelentettek a későbbi munka során. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke nagyon nagy nagy, meghaladja a 40 ezer forintot.

28 pályázatból 5 interjú

A végzősök az álláskeresés során átlagosan 28 munkáltatónál próbálkoztak és ebből öt állásinterjún vettek részt. A 2008-ban (még a gazdasági válság előtt) végzettek között kevesebb kapcsolatfelvétel és kevesebb interjúalkalom vezetett az első diplomás állás megtalálásához. A munkakeresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. A 2008-ban végzetteknek átlagosan 3,2, míg a két évvel később próbálkozóknak 3,5 hónap kellett az első munkahelyhez.

Átlag alatti munkanélküliség

A kutatási adatokból az is kiderül, a frissdiplomás 7,5 százaléka nem talált állást, ami alacsonyabb, mint a 11 százalék körüli országos munkanélküliségi ráta. A legmagasabb arányt a művészeti (12,2), a társadalomtudományi (11,7) és az agrár (11,4) képzési területeken mérték, míg a legalacsonyabbat az informatikában (3,9).

20 százalék a pályaelhagyó

Első munkahelyét a végzősök 36 százaléka álláshirdetésre jelentkezve szerezte meg, 22 százalék személyes ismeretség révén, 17 százalék közvetlenül a munkaadónál jelentkezett be, míg 9 százalékot a szakmai gyakorlati helyén alkalmaztak. A végzettek válaszaiból ezekről a munkákról azt is tudhatjuk, hogy több mint az esetek 20 százalékában egyáltalán nem kapcsolódtak a tanulmányok szakterületéhez. Ez a tendencia a művészeti területekről kikerülőket különösen jellemzi, míg a jogi és igazgatási, informatikai, valamint az orvos-és egészségtudományi diplomák esetében már az első munkahely esetén is erős az illeszkedés.

Érdekes adat, mennyien végeznek felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát. Az agár végzettségűek 26 százaléka esik ebbe a kategóriába, de nem sokkal jobb a helyzet a bölcsészeknél és a társadalomtudományi szakokon végzetteknél (23-23 százalék). Ezzel szemben az informatikusok (10) és a jogászok (12 százalék) körében alig fordul elő a "rang alatti munka".

11 százalék tanult külföldön

A frissdiplomások 11,2 százaléka jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai alatt tanult külföldön. Ez az arány átlag feletti a művészeti és bölcsészettudományi képzési területek egykori hallgatói között, ugyanakkor jóval ritkább a sport-, a pedagógusképzés és az informatika területein.