A munkajog kialakulásának egyik oka volt az a tény, hogy a munkavállaló hátrányosabb, kiszolgáltatottabb helyzetben van a társasági formában működő, nagyobb anyagi és szakértői hatalommal rendelkező munkáltatóval szemben. Ezért védeni kell a munkavállaló személyét és jogait, s ezt az állam jogalkotással kíséreli meg biztosítani. A munkajogi szabályok több-kevesebb eredménnyel próbálnak meg alapvető jogokat, illetve bizonyos fajta védelmet garantálni a munkavállalóknak, mely védelem a munkabérre is kiterjed.
Három év az elévülés
Jelentős gondot okozó eset az, amikor a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, oly módon, hogy a munkavállalók felé fennálló munkabértartozást nem rendezi. Mit tehetnek ilyenkor a munkavállalók? A megszűnő munkáltató (cég) helyzetének rendezése során (végelszámolás, felszámolás) érvényesíthető az elmaradt munkabér iránti igény. Szerencsés esetben a megszűnő cég vagyona fedezi az elmaradt munkabér kifizetését, ellenkező esetben nem sok remény marad annak megtérülésére. Egyébként a díjazás iránti igény az esedékességtől számított három év alatt évül el.
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet, mint munkáltató munkavállalókkal szemben fennálló tartozása a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megelőlegezhető. Ez a támogatás akkor jár, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által a munkaügyi központhoz benyújtott kérelem a törvényben foglalt feltételeknek megfelel (1994. évi LXVI. törvény).
Munkabér: a felszámolási körbe tartozó vagyonból
A munkabér védelmét szolgáló különös rendelkezés értelmében a felszámolás alatt álló munkáltatónak a felszámolás körébe tartozó vagyonából mindenekelőtt az őt terhelő munkabért és bérjellegű juttatásokat, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, kell megfizetnie (1991. évi IL. törvény 57. §).
Különleges a helyzet akkor, ha az elmaradt munkabért egy külföldi székhelyű (esetleg lakhelyű) munkáltatótól kell behajtani. Az esetleges peres eljárást nem érintve, ha már egy magyar jogerős és végrehajtható határozat (ítélet) birtokában van is a munkavállaló, mégis kétséges lehet az elmaradt munkabér behajtása.
Külföldi végrehajtási kérelem: magyar bíróság útján
Ugyanis a magyar ítéletek és határozatok külföldi elismerésének és végrehajtásának jogi feltételeire a hatályos két- vagy többoldalú egyezmények, illetve az érintett külföldi állam belső joga (beleértve például a viszonossági gyakorlatot) irányadó. A végrehajtásra (behajtásra) irányuló kérelmet magyar bíróságok útján - a nemzetközi jogsegély szabályai alapján, illetőleg a megfelelő államközi szerződés alapján - lehet továbbítani. A tényleges végrehajtási eljárásra az adott ország belső joga lesz az irányadó.
Mindez meglehetősen időigényes és bonyolult jogi procedúrát jelent, a végrehajtás (behajtás) sikere pedig kétséges, még abban az esetben is, ha nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat létezik az adott külföldi állam tekintetében. Általában kikerülhetetlen ügyvéd segítségének igénybe vétele.
Nincs egységes bírósági végrehajtás az EU-n belül
Az Európai Unión belül erős a törekvés a bírósági végrehajtás szabályozásának egységesítésére. Ennek keretében olyan szabályozási megoldásokat vehet át Magyarország is, amelyek a jogosultak (végrehajtást kérők), így a munkavállalók igényeinek, követeléseinek teljesebb és gyorsabb kielégítését is elősegíthetik.
Az Európai Unió Bizottsága felkért egy munkacsoportot az egységesítés témakörében egy irányelv tervezetének kidolgozására. A csoport vezetőjéről Storme-bizottságnak nevezett testület által elkészült egy tervezet, de az egységes szabályozásra még nem került sor. Magyarország uniós tagsága tehát nem jelenti azt, hogy amennyiben más tagállamban foganatosítandó a végrehajtás, akkor jelentős mértékben egyszerűbb lenne az eljárás.
Megbízható céget válasszunk vagy lépjünk gyorsan
Sajnálatos, de Magyarországon belül, külföldi államban pedig különösen, jelentős nehézségeket okoz bármely tartozás, így az elmaradt munkabér behajtása is. A jog bizonyos fokig tehetetlen, ugyanis, ha az adós munkáltatónak "hivatalosan" nincsen vagyona, a végrehajtás eredménytelenül zárul. A fedezetelvonó ügyletekkel kapcsolatos jogi lehetőségek (perek) nagyon hosszadalmasak, és nem kecsegtetnek minden esetben eredménnyel. A leghelyesebb, ha munkavállaló - a lehetőségekhez képest - megpróbál "megbízható" munkáltatót választani, illetve, ha munkabérének kifizetése nem történik meg, akkor gyorsan megteszi a kellő jogi lépéseket.