A meggyőző beszéd titkai - tanácsok a beszédtanártól

Mi befolyásolja mondandónk hitelességét egy állásinterjún vagy üzleti tárgyaláson? Hogyan lehet az optimumot kihozni hangunkból? Milyen eszközöket célszerű használni mit tanácsos kerülni? A sikeres beszéd kulisszatitkairól beszélgettünk Lantos Erzsébet beszédtanárral, a HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely vezetőjével.

+ Mindenki kompetens hangon szeretne megszólalni egy tárgyaláson vagy állásinterjún. Létezik egyáltalán ez a fogalom, vagy csupán absztrakcióról beszélünk?
Mitől kompetens egy hang?

Lantos Erzsébet: Minden ember illetékesként szólal meg a rá vonatkozó, őt érintő beszédhelyzetben. Ahogyan megszólal, az úgy hiteles. Akkor nem az, ha ezt erőszakkal, önmagát megtagadó módon teszi. Ha mástól kölcsön vett névjegykártyát nyújt át egyénisége, jelleme lenyomataként, amikor nem a saját hangját, hanem valami előírt módot követ. Különben is, ami az egyik embernél hiteles és szimpátiát kelt, az egy másik embernél hatástalan, sőt ellenszenvet vált ki.

+ Akkor nem érdemes változtatni a beszédhang minőségén?

- Persze lehet változtatásokat tenni, korrekciókkal élni, de csak a saját határvonalunkon belül. Vannak helyzetek, amikor törekszünk arra, hogy a hang minősége változzon, de ez sem lehet más - több -, mint a meglévő hangból kihozni az optimális hatást: erősíteni, mélyíteni, növelni a terjedelmét, a hajlékonyságát, de ez a fajta feltáró munka speciális szaktudást kíván.

+ Mi befolyásolja a beszélő megítélését? A hang minősége, hangzása? Az elmondott tartalom? Mindkettő?

- Önmagában sem az elmondott tartalom, sem a hangminősége nem perdöntő. Beszéd közben az embert nem egy szegmens alapján ítéljük meg, hanem az egész embert fogadjuk vagy utasítjuk el sokszor akár a tartalomtól függetlenül. A beszéd, az azt kísérő, kiegészítő hatásokkal mint például a tekintet, a mimika, olyan egységes erőtérré forr, mely messze túlmutat a szavakon. Megerősítheti az elmondottakat, de meg is változtathatja annak előjelét.

Mint információ hordozó érdekes lehet még a hangminőség változása. A hallgató a változási mintákból vonja le következtetéseit, sokszor tudat alatt. Például ha nagyon mozog a hangmagasság, jelentheti, hogy impulzív emberrel van dolgunk vagy az érdeklődés mértékét.

Koncentrációval, odafigyeléssel "kozmetikázhatunk" a hang minőségén, ám egy jó megfigyelő számára egy hosszabb beszélgetésen tartogat olyan óvatlan pillanatokat, ahol ?kibukik? a valódi hanghasználat és hangminőség.

+ Kora reggeli tárgyaláson, állásinterjún sokaknak gondot okoz a hang kezelése. Felkelés után más a beszédhangunk, nehezebben szólalunk meg.

- A beszéd finom összerendezett mozgás eredménye. Az izmok alváskor ernyedt állapotba kerülnek. Közvetlen felkelés után ezért fátyolosabban, halványabban szólalunk meg. Ha tárgyalással vagy állásinterjúval kezdjük a napot, tanácsos előtte kicsit bejáratni a hangunkat. Beszélgessünk akár magunkkal pár mondat erejéig. A bemelegített izmok nagyobb biztonsággal mozdíthatók a szándékolt irányba.
Ne bízzuk a véletlenre az első megszólalást, és akkor nem fordulhat elő, hogy nem jön ki hang a torkunkon, amire heves törökköszörülésbe kezdünk, de addigra már össze is szedtünk egy jó kis stressz helyzetet.

+ Mit okozhat a stresszhelyzet a hanggal?

- Feszült helyzetben összerándulnak az izmok, ami gátolja a kiáramló levegő útját. Ennek a hang csúszkálása az egyik következménye, de akár el is mehet a hang. Ha a folyamat beindul, már nem igazán lehet védekezni. Mindenkinek saját magának kell kikísérleteznie, rá mi van hatással.

Az biztos, hogy egyfelől fokozni kell a véráramlást, több oxigént kell az agyba juttatni, másrészt oldani kell az izmok merev tónusát.
Ha valaki nagyon izgul, pár hosszú, mély légvétel, pár lendületes, nagy mozdulat például karkörzés rugózással nagyon jótékony hatású lehet. Ha erre nincs lehetőség, egy rövid lendületes séta is megteszi. A kétfajta izomtónus ugyanis egyszerre nem képes működni. A lendületes nagy mozgás kioldja az izmokat, ezáltal oldja a feszültséget.