Lyukak az önéletrajzban - Mit tegyünk a gyenge pontokkal?

Sok pályázónak gondot okoz az önéletrajz összeállításakor az előnytelennek vélt információk kezelése. Beírjam, hogy kitettek az iskolából? Nem tudok elszámolni egy évvel. Nem éltem túl előző helyemen a próbaidőt. Nem dobják ki a cv-t, ha látják, két kisgyermekem van? Van nyelvvizsgám, de nem beszélek már jól. Mit lehet ilyenkor tenni? Két fejvadászt kérdeztünk.

A megkérdezett fejvadászok egyértelmű véleménye: ne hazudjunk, ne állítsunk valótlanságot, mert előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság.

A füllentés megingathatja a bizalmat

"Gyakorlott önéletrajz-olvasók azonnal észreveszik a lyukakat, a gyenge pontokat és rákérdeznek az interjún. Az őszinteség azért is lényeges, mert ha felveszik a pályázót, akkor valamikor úgyis fény derül az igazságra, és ez könnyen megingathatja a munkahelyi vezető munkatárs iránti bizalmát. A jó munkakapcsolathoz pedig elengedhetetlen a kölcsönös bizalom", vélekedett Szöllősi Ágnes (képünkön), a HR Development Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetője, aki hozzátette, jobb, ha olyan munkaadónál dolgozunk, aki ismeri erősségeinket, gyenge pontjainkat, az esetleges múltbeli sikertelenségeket és ennek tudatában alkalmaz, mintha folyton arra kell ügyelnünk, amiatt kell szoronganunk, hogy ki ne derüljön az igazság.

Fél éves kihagyást el lehet sinkófálni

Ettől függetlenül vannak esetek, amikor el lehet sinkófálni egy-két információt: "Ha fél éves "lyuk" tátong a szakmai múltban, arról nem kell elszámolni az önéletrajzban. Ha csak évszámokat adunk meg a munkahelyeknél, akkor ezt a problémát ki is kerülhetjük: például értékesítőként 2002-2003-ig az egyik cégnél majd 2003-tól-2004-ig a másiknál dolgozott. Ekkor nem feltűnő, hogy 2003 márciusától augusztusáig nem volt állása", fogalmazott Egri Alexandra, a Gradus tanácsadója.

Gyermekletagadás: Ne!

Kisgyermekes anyukáknál dilemma, bevalljuk-e a gyermeket az önéletrajzban. Szöllősi Ágnes szerint nem kötelező beleírni, a pályázó mérlegelése, megemlíti-e. A kísérőlevélben lehet hivatkozni, hogy gyermekei vannak, ám megjegyezhetjük, felügyeletük megoldott, esetleges megbetegedésük sem befolyásolja a napi munkavégzést.

A sikertelen próbaidő is elhallgatható

Nem számít jó pontnak, ha valakit a próbaidő alatt küldtek el és az sem, ha egy évnél tovább volt munka nélkül, ráadásul egyáltalán nem képezte magát. Az egy-két hónapos próbaidő még elhallgatható, különösen, ha nem ismert, a megcélzott pozícióhoz, iparághoz nem kötődő munkáról volt szó, a tartós munkanélküliséggel viszont nehéz elszámolni. Ha rajtunk kívülálló okból következett be - például betegség, lakhelyváltás, családi probléma - azt a motivációs levélben meg lehet említeni.

Nem hátrány a hűség

Hátránynak számít, ha valaki hosszú ideig ugyanabban a pozícióban dolgozott? Egri Alexandra szerint épp ellenkezőleg: "Pozitívumnak vélem, ha valaki 6-8 évet ugyanannál a munkaadónál dolgozott. Ugyan divatos manapság azt mondani, 3-4 év után váltsunk munkahelyet, ám miért lenne hátrányos az, ha valaki jól érzi magát valahol, vezetői meg vannak elégedve teljesítményével, elkötelezett a céggel szemben, kihívásnak érzi a munkát és folyamatosan fejlődik?" - vélekedett a fejvadász.

Szintén kétségek között vergődik az, aki túl gyakran váltott munkahelyet. Egri Alexandra szerint fontos, hogy érződjön az önéletrajzból valamilyen szakmai előrehaladás. Ne tűnjön úgy, hogy a pályázó 3-5 iparág között csapong, nem találja a helyét.

Nyelvtudás: ne hallgassuk el a valós szintet

Kérdéses lehet a nyelvtudás megítélése. A legtöbb helyen nem a papír, hanem az azonnal előhívható tudás számít. Az interjú alatt a pályázó szerencséjére vagy bánatára percek alatt kideríthető a nyelvismeret szintje. Egri Alexandra szerint mindig a jelenlegi felkészültségi szintünket írjuk le. Ha felsőfokú nyelvvizsgát szereztünk sok évvel ezelőtt, ám tudásunk gyenge középfokú szintre esett vissza, akkor ne a tárgyalási szintet hangsúlyozzuk.

Szöllősi Ágnes stratégiája: "A nyelvtudásnál tüntessük fel a nyelvvizsga meglétét a vizsgázás évével együtt, akkor is, ha tudásunk megkopott azóta. Ebben az esetben a motivációs levélben finoman jelezhetjük, azon vagyunk, hogy nyelvtudásunkat szinten tartsuk."

A túlképzettség ellen ne elhallgatással küzdjünk

A számítástechnikai ismereteknél sem ajánlott a lódítás, hiszen itt is gyorsan fény derül a valóságos ismeretekre. Ráadásul számos munka elengedhetetlen része speciális, a hirdetésben megadott szoftverek használata, programnyelvek ismerete. A valótlansággal a pályázó önmagát hozza kellemetlen helyzetbe.

Vannak munkaadók, akik túlképzettség miatt utasítanak el pályázókat, ezért előfordul, hogy a tapasztalt, képzett pályázók "elhallgatják" cv-jükben valós végzettségüket, kevesebbet írnak bele. Szöllősi Ágnes nem javasolja ezt a taktikát.

Ha tudatában vagyunk önéletrajzunk gyenge pontjainak, akkor az állásinterjún megelőzhetjük az erre vonatkozó kérdéseket: Az "Ugyan önéletrajzomban látható, hogy...., de...." formulával elébe mehetünk a rákérdezésnek, ám Szöllősi Ágnes szerint ezt csak röviden tegyük, a túlzott magyarázkodással rossz benyomást keltünk az interjúztatóban.