Akár 6 milliós bírság, ha állásinterjún diszkriminálnak

Kellemes női hang jelentkezik telefonon a meghirdetett állásra. A HR -es, vagy a cégtulaj bizakodóan hallgatja a sok éves szakmai tapasztalatról szóló beszámolót. Majd személyes találkozásra invitálja. Hősnőnk mégis csalódik: amikor a helyszínen észreveszik kreolos arcbőrét, már be is töltötték a kívánt pozíciót. "A tapasztalatok azt mutatják: a romák, a fogyatékkal élők és a 40 év feletti nők esnek leggyakrabban áldozatául a munkaerőpiacon előforduló diszkriminációknak - összegzi észrevételeit Demeter Judit, a tavaly februárja óta működő Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke.

"Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény alapján az általános antidiszkriminációs törvény hatálya a teljes jogrendszerre érvényes. Ide tartoznak az állam, a hatóságok, a rendvédelmi szervek, az egészségügyi, az oktatási, a kulturális és a szociális szervek, intézmények. Ennek megfelelően a foglalkoztatás területén tevékenykedők sem vonhatják ki magukat a törvény hatálya alól, tehát a nem állami tulajdonban álló cégek sem. A munkáltatók jó, hogy ha tisztában vannak vele: a védelem nem csak akkortól kezdve illeti meg a munkavállalót, miután munkaviszonyt létesített egy adott cégnél. A törvény már az állásinterjún való részvétel pillanatától kezdve egészen a felmondási időszak végéig érvényben van az érintettre vonatkozólag" - mondja Demeter Judit.

A diszkrimináció lehet közvetlen vagy közvetett

A diszkrimináció persze megjelenhet közvetlen vagy közvetett módon, az előbbi a ritkább, az utóbbi a nehezebben bizonyítható. Nincs munkáltató, aki nyíltan ki merné mondani: X -et vagy Y -t roma származása, idős kora, vagy fogyatékossága miatt tanácsoltuk el a munkahelyéről. Vagy történetesen ezek miatt nem vettük fel dolgozni. A közvetett diszkrimináció már ennél jóval ravaszabb, rejtettebb formában jelenik meg. Közvetett diszkriminációról beszélhetünk például akkor, amikor egy álláspályázatban olyan elvárások is szerepelnek, ami az adott munkakör betöltéséhez nem szükséges követelményeket vonultat fel. Ilyen megkötés lehet egy , a munkakörhöz egyáltalán nem szükséges képesítés megléte, például egy gépkocsivezetői, vagy egy festő -mázolói állás esetén nyelvvizsga, felsőfokú képesítés. Itt nincs tetten érhetően megfogalmazott diszkrimináció. Mégis kizár a munkavállalók köréből egy elég széles réteget." - állítja Demeter Judit.

Lombikbébi-program miatt elutasítva , álruhás tesztelők

Volt eset, hogy egy utazási irodára azért róttak ki bírságot, mert a Hatósághoz érkezett kérelem alapján lefolytatott vizsgálatkor kiderült : több ötven év feletti hölgyet is elbocsátottak létszámleépítés indokával. Ezt a céget 450 ezer forintra bírságoltuk, a hivatal gyakorlatában eddig a 400-500 ezer forintos bírságok voltak jellemzőek -mondja az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke. De arra is akadt már példa: egy fiatal hölgy alkalmazásától azért állt el egy cég, mert az állásinterjún bevallotta: lombikbébi -programban vesz részt. Itt a diszkrimináció közvetlen módon történt, a hölgy papírján ez állt:. "Lombikbébi programon részvétel, tervezett gyermekvállalás miatt elutasítva."

A visszaéléseket inkognitóban lévő -a sértettek adottságaival rendelkező, roma kisebbséghez tartozó, középkorú hölgy, fogyatékkal élő -tesztelőkkel derítjük fel. Ők azok, akik a saját bőrükön is megtapasztalják nap, mint nap: mire megérkeznek a beígért állásra, hirtelen betelik a poszt. De a munkáltatók is nagyon kifinomult eszközökkel játsszák ki a törvényt. Az érv sokszor az: rengetegen jelentkeztek a munkakörre, nem a származás döntött a felvételinél.