Százezrekbe kerül a szakmai gyakorlat

Az újságírói, ügyvédi szakma kitanulásához ingyenmunkán át vezet az út. Nem elég az egyetemeken, főiskolákon a képzésért különféle jogcímeken fizetni, a szakmai gyakorlaton vagy ügyvédjelöltként további százezreket kell befektetni vagy fizetés nélkül dolgozni. A Napi Gazdaság cikke alapján megkérdeztünk néhány újságíró-palántát és ügyvédjelöltet.

Nem minden szakmai gyakorlatért kell fizetni a munkáltatónak. A szakközépiskolák által előírt, a tanítási időben végzett gyakorlati foglalkozás például ebbe a kategóriába esik.
Ismeri a jog a jótékonysági szervezeteknél, egészségügyi intézményeknél végzett önkéntes, karitatív munkát is, ám ezzel ki is merül a jogszerű "ingyenmunka" fogalma. Akitől elvárják, hogy huzamos ideig rendelkezésére álljon a munkaadójának, illetve folyamatosan munkát végezzen, azt alkalmazottként, munkabérért és munkaszerződéssel kell foglalkoztatni.

A tévék mindent megtehetnek

Elvileg, ugyanis a gyakorlat mást mutat. Nem kellett sokat telefonálni, hogy ingyen dolgozó újságíróba akadjunk. Névvel persze senki sem vállalta a helyzet bemutatását, nekik is érdekük a hallgatás.
Ilona egy hazai televíziótársaságnál dolgozik egy éve. Riportokat készít, sajtótájékoztatókra jár, anyagot vág, egyszóval felelősségteljes munkát végez. Mindezért egy fillért sem kap a tévétől. A napi betevő megkereséséhez szükséges pénzt takarításból teremti elő. Szereti a munkát, igaz, hosszú távon ezt nem tudja vállalni.

Az első szinten nem fizetnek

Egy másik informátorunk egy kereskedelmi tévében dolgozik riporterként. Ő kap fizetést munkájáért, de gyakornok kollégái nem. "Az első szinten így kell megfizetni a tanulópénzt. Ha valakiben látnak tehetséget és fejlődési lehetőséget, szerződést ajánlanak neki. Ahhoz, hogy egyből pénzt keressen valaki, nagyon erős pártfogóra vagy ajánlóra van szüksége. Az utcáról érkezők mindegyike ingyen kezdi", jegyzi meg.

Havilapnál 50 ezerért

Krisztina valamivel könnyebb helyzetben volt, bár ő sem keresett eleget a megélhetéshez. Az újságíróiskola utolsó hónapjában egy havilapnál talált gyakorlati helyet. Minden nap bent volt a szerkesztőségben, híreket szerkesztett, telefonos interjúkat készített. Az egy hónapos gyakorlatért 50 ezer forintot kapott, ami még a minimálbért sem érte el.

A példák rávilágítanak a médiába bekerülni vágyók nehézségeire. Százak toporognak az ajtó előtt bebocsátásra várva, a tévék, újságok pedig megtehetik, hogy a pályakezdőknek ne vagy csak minimális összeget fizessenek.

Nyolc óra munka, és még a dolgozó fizet

A helyzet a jogászszakmában még rosszabb. A jogi egyetem elvégzése után három éves ügyvédjelölti gyakorlaton át visz az út az ügyvédi szakvizsgáig. A jelölteket befogadó ügyvédi irodák sok esetben azt kérik a jogászpalántáktól, fizessék a minimálbér járulékterheket, hogy a munkajogi viszony tisztázott legyen és az irodának se kerüljön a jelölt költségbe. Dolgozni persze napi nyolc órában kell.

Van jutalékos rendszer is

István szerencsésnek mondhatja magát. Ügyvédjelölti gyakorlatáért az első hónapokban 50 ezer forintot kapott havonta. Emellett teljesítményalapú bérelemet is épített főnöke fizetésébe. Az általa hozott ügyek megbízási díjainak 20 százalékát kapta jutalékként. Később az előremenetelt az jelentette, amikor a 20-80-as arány 50-50-re javult.

Kapcsolati tőke, érdemben foglalkozás

Ő is hallott extrém eseteket. "A neves ügyvédi irodák közül többnél évi 500 ezer-1 millió forintot kell fizetni az ügyvédjelölti státuszért", mondja. Ennek ellenére nem beszél elítélően a jelenségről. "A jelölti időszak anyagi befektetés. Neves ügyvédek mellett sokat lehet tanulni, később PR-hatása is van, ha arra hivatkozik valaki, ki mellett tanult. A kapcsolati tőkét, egy belső körbe való bekerülést szintén meg kell fizetni. A milliós kiadás a másik oldalon azt is eredményezi, hogy a jelölttel az ügyvéd érdemben és komolyan foglalkozik, elviszi a tárgyalásokra, nem csak adminisztratív munkát ad neki. Olyan apró fogásokat tanul meg, amiből később pénzt csinálhat."

Nem kötelező ezt vállalni

István úgy látja, itt a piac érvényesül. "Nem kötelező milliókat kiadni a jelöltségért. A jelölti gyakorlat kiváltható gazdasági társaságnál egy fogalmazói állással is, ahol rendes havi fizetést kap az ember."
Az ügyvédjelöltek "tandíjas dolgoztatása" nehezen deríthető fel. Az ügyvédek többsége hivatalos munkaszerződéssel alkalmazza őket, a státuszt bejelenti a kamaránál, a zsebbe fizetést pedig nem lehet bizonyítani, és ez egyik félnek sem érdeke.

Nem tesznek semmit a minisztériumok

Mindeközben a kormányzati szféra nem foglalkozik a jelenséggel. A Napi Gazdaság a szociális tárcától megtudta, nem foglalkoznak a gyakornokok foglalkoztatásának szabályozásával. A gyakornok ugyanis nem munkaügyi kategória, hanem hagyományosan a kezdő szinonimájaként használt fogalom. A minisztérium szerint a szakmai szövetségeknek kell kialakítaniuk valamiféle álláspontot foglalkoztatásukkal kapcsolatban. Az igazságügyi tárca annyit mondott, tudnak a problémáról, ám konkrét megkeresés nem érkezett hozzájuke témában.

Karácsony Zoltán