1. Kevés a szabad állás
Rengeteg pályázót ejt kétségbe a nyilvánosan közzétett álláshirdetések meglehetősen alacsony száma. A jó hír azonban az: vannak lehetőségek, ám a nyitott pozíciók 60-80 százaléka a rejtett álláspiacon található. A sikeres álláskeresés érdekében ezért célszerű körbenézni az ismeretségi körben vagy élni a spontán cégmegkeresések eszközével is.
2. Bizalomgerjesztő a terjengős motivációs levél
A pályázók gyakran úgy vélik, a motivációs levélben mindent részletekbe menően el kell magukról mondaniuk. Ám az eredmény: terjengős iromány, amitől a fejvadászok/személyzeti tanácsadók fejvesztve menekülnek, többnyire végig sem olvassák. Pedig a CV-nek és a motivációs levélnek elsősorban az állásinterjúra kell bejuttatnia a jelöltet: a többi már az itt nyújtott teljesítményen múlik.
3. Csak protekciósok kaphatnak jó állást
A kapcsolatok nélküli érvényesülés teljes képtelensége szintén gyakori tévhit. Az ismeretségi alapon ajánlott jelentkezőnek is legalább 4-5 másik pályázóval kell számolnia. Az ajánlás a CV-hez és a motivációs levélhez hasonlóan azonban csak az állásinterjúra juttathat be: itt már az álláskeresőnek kell bizonyítania rátermettségét.
4. A fejvadász dolga munkát adni
Az álláskeresők gyakran hajlamosak azt feltételezni: a fejvadász/személyzeti tanácsadó kötelessége munkát adni számukra. Az ő dolguk azonban megtalálni a legmegfelelőbb jelöltet az adott pozícióra. A pályázóknak jobban tudatosítaniuk kell magukban: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, a karrierépítés egyéni felelőssége, súlya nem ruházható át a szakemberre.
5. Az állásajánlat egyenértékű az álláslehetőséggel
Állásinterjúkon a jelöltek alkupozíciójuk megerősítése miatt előszeretettel hivatkoznak más munkaadóktól érkezett állásajánlatokra. Ám a bárki számára szabadon pályázható pozíciók, a folyamatban lévő interjúsorozat még korántsem egyenértékű a konkrét állásajánlattal. A csúsztatás azonban egy-két jól irányzott fejvadászi kérdéssel hamar kideríthető. A ferdítés nem szolgálja a pályázók előnyét.
6. A pályázónak mindig konkrét bérigényt kell mondania
A cégek stratégiai okokból saját bérajánlatuk előtt természetesen a pályázók bérigényét szeretnék bemérni. Az álláskeresőknek azonban nem kell rögtön konkrét bérigényt mondaniuk. A kérdést lehet finoman is hárítani, például azzal: a konkrét összeghez előbb nem árt tudni a cégnél szokásos juttatási csomag, cafeteria mértékéről.
7. A diploma mindent visz
Tévhit, hogy a diploma önmagában elegendő a kiszemelt pozíció elnyeréséhez. A felsőfokú végzettség rendszerint csupán résztényező, kötelező minimum. A kiválasztás során mindig többféle szempont, kompetencia (szakmai előélet, stabil idegen-nyelvtudás, személyiség, önérvényesítő készség, rátermettség, elhivatottság) együttes vizsgálata alapján döntenek a jelentkezők további sorsáról.
(Az álláskereséssel kapcsolatos gyakori tévhiteket Cservenyák Tamás karriertanácsadó, a DBM Hungary ügyvezető partnere közreműködésével állítottuk össze.)
Takács Gabriella