Fontos a jó referencia álláskeresésnél

Könnyen megeshet, hogy néhány interjúkör után, a célegyenesben interjúztató arra kéri az álláskeresőt, adjon meg néhány referenciaszemélyt, akiknek segítségével jobban megismerheti képességeit. Érdemes alaposan átgondolni, kit adunk meg. A barát nem hiteles, a pályázóval rossz viszont ápoló volt főnök pedig keresztbe tehet. Hogyan válasszunk? Miről kérdezik a referenciaszemélyt?

A fejvadászok és a munkaadók többsége kifejezetten jó néven veszi a pályázótól, ha rendelkezik referencialistával - azaz a róla tárgyilagos, hiteles jellemzést adni tudó személyekről és telefonos elérhetőségükről. Bár a referenciakérés korábban kevésbé volt gyakori, egyre jobban előtérbe kerül. "Elsősorban közép-, és felsővezetők kiválasztásánál kérik a cégek a jelöltek "leinformálását." tájékoztatott Szigethy Eszter, a Riss & Partners személyzeti tanácsadó iroda munkatársa. Ám egyre több munkakörben előfordulhat az ajánláskérés. Bizonyos termelőüzemekben akár a szalagmunkásról is kérhetnek referenciát, hogy meggyőződhessenek róla: korrekt munkaerő, eddigi szakmai pályafutása alatt még nem fordult elő lopás, visszaélés - teszi hozzá a tanácsadó.

"A jó referencia az önéletrajznál és a motivációs levélnél is több adalékinformációt árul el. Ezért is kérik szívesen a fejvadászok. Ráadásul emberközeli: nemcsak a jelölt szakmai alkalmassága derül ki, hanem például az is, hogy jó csapatjátékos, kiváló humorú társasági ember, de mondjuk notórius késő "- fogalmaz Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Zrt. üzletfejlesztésért felelős partnere.

Alaposan válasszuk ki a referenciát

Az utolsó pillanatra hagyott, az ajánlók kései tájékoztatása miatt összecsapott referencialista többet árt, mint használ. A referenciaadókat mindig időben - akár egy-két nappal a fejvadász várható hívása vagy írásos referenciakérése előtt tájékoztassuk a szándékunkról. Az ajánlók elérhetőségeit célszerű a pályázó korábbi - de öt évnél nem régebbi - munkahelyeinek egyikétől beszerezni. Az ennél régebbi ajánlók emlékei, információi már halványulhattak, torzulhattak az idők folyamán-így nem tudnak igazán hiteles képet adni a pályázóról.

Akivel munkakapcsolatban álltunk

Álláskeresőként feltétlenül olyan személyt vagy személyeket jelöljünk meg, akikkel kapcsolatban álltunk. Szintén fontos, hogy kizárólag olyan embert kérjünk fel a feladatra, akivel valóban munkakapcsolatban álltunk, nem voltunk rosszban és tárgyilagos véleményt tud megfogalmazni. A velünk hasonló korú barátok ajánlóként jelölése sem tanácsos - ők valószínűleg elfogultan értékelnék a személyünket. A munkaerőpiacon ritkán - tíz esetből egyszer - előfordulhat, a fejvadász vagy a leendő munkaadó a pályázó megkerülésével, és az általa megnevezett referenciaszemélyek mellőzésével, a jelölt valamelyik régebbi munkakapcsolatától próbál meg adatokat szerezni. "Ezzel nem csak a jelöltet hozza kínos helyzetbe, hanem etikátlanul is cselekszik. Magára valamit is adó cégnél ilyen nem fordulhat elő "- mondja Lukács Zsolt.

Erre kíváncsi a fejvadász

Hogy zajlik egy-egy ilyen beszélgetés? A fejvadász az előre megbeszélt időpontban hívja a referenciaszemélyt, majd körülbelül 10-15 percet beszél vele a pályázóról. Egyrészt szóba kerül a jelölt szakmai tudása, tapasztalata, produktivitása, másrészt személyisége, stílusa, esetleg vezetői képessége. Nem eshet viszont szó a pályázó családi hátteréről, vallási hovatartozásáról és egyéb, nem a munkaviszonyt érintő személyes kérdésekről. Megkérdezheti a fejvadász: Mennyire tűri jól a jelölt a stresszes helyzeteket? Hogyan teljesít az idő nyomása alatt? Fontos szempont, hogy kollégái szerettek-e vele együttdolgozni, hogyan tudott együttműködni a többiekkel? Nem érdemes azonban túlértékelni a referenciavizsgálatot. Ez csak a kiválasztásnak egy szelete, a személyes benyomás, a tesztek és az állásinterjúk eredménye legalább annyira fontos.

Takács Gabriella